Érik a paradicsom!

Minden évben azt várom  a legjobban, hogy érjen a paradicsom. Egész évben nem ehetek, csak, mikor érik a kertben. Úgy örülök. Egyébként a fóliában található paradicsomok érnek, a kintiek még zöldek. Uborka van sok, érik a paradicsom, kint a káposztásban ott a lilahagyma, készítettem feta sajtot, úgyhogy lassan ehetjük a kedvenc salátámat.

Mángold

Dinnye

Dinnye

Elkezdődött!

Elkezdődött a leendő vendégházunk felújítása. Nem lesz szélsebes a munka, mert mindig annyit csinálunk majd a házon, amennyi idő jut rá, illetve amennyi pénz lesz erre (sajnos nem sok van). Éppen ezért nem is tudunk mindent kicserélni, amit szeretnénk, hanem majd menet közben, minden évben valami mást. De az már egy jó jel, hogy elkezdtük.

Giliszta

A héten írtam ezt a gyerekek naplójába, de ide is bemásolom, mert tanulságos. Az egészen kicsi gyerekek még nincsenek megfertőzve. Ők még nem undorodnak olyan dolgoktól, amik amúgy teljesen természetesek.

"Elég sok giliszta található a kertben. Ez jót jelent, jó a földünk. Ma kapálás közben találkoztam néhánnyal. Sajnos kettőt szét is vágtam véletlenül. Ilyenkor elgondolkodom, hogyan lehetne megoldani, hogy kapálás nélkül is rendben legyen a kert, illetve, hogy a növények is szépen fejlődjenek. A lényeg nem is ez, hanem az, hogy Panni ült a földön, míg én gazoltam. Egyszer csak megszólalt, hogy "Anyu, mi ez?". Odanéztem, hát egy jó méretes gilisztát fogott a kis kezében. Kicsit meglepődtem, végigfutott tán még a hideg is a hátamon, aztán kis szünet után mondtam neki, hogy az egy giliszta. Pannika tovább nézegette a gilisztát, majd egyszer csak letette. A giliszta visszabújt a föld alá, Panni meg kijelentette, hogy fúr neki egy másik lyukat is. Milyen jó, hogy az én lányom nem olyan finnyás, mint az anyukája!"

Kánikula!

Kánikula van, ez már biztos. Este 12 óra lesz hamarosan és még mindig melegem van. A kertben meg olyan gyorsan érik minden, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Egyik nap még rózsaszín, másik nap meg már fekete a cseresznye. Egy hét alatt leérett. Sajnos eléggé rohadt is a sok eső miatt, így gyorsnak kellett lenni a befőzéssel. Ettük is reggeltől délutánig. Volt, hogy már rá sem tudtam nézni estére. Most már a meggy a soros. Szép fekete az egyik fán, de a pándi meggy is napokon belül megérik annyira, hogy el kell tennem (üvegbe vagy aszalóba). Készült már kovászos káposzta, kovászos uborka, szedhetem a mángoldot, leérett a borsó, virágzik a zöldbab, de az anyuéké már szedhető is, ettünk már jópár paprikát, cukkinit, karfiolt is. A paradicsom még nem pirosodik (nem mintha ilyenkor kellene már), pedig már nagyon várom. A szőlő sajnos nagyon beteg. Kicsit kételkedem a szép termésben, pedig jól indult a tavasz. Nagy öröm viszont, hogy idén sikerült a pasztinák. Nem tudom, hogy csináltuk, de most sok kikelt és gyönyörűen nőnek. Két éve semmi, tavaly pár darab nőtt csak ki. Sorolhatnám még, mi minden terem mostanában, de olyan hosszú lenne a lista, nem fárasztanék vele senkit. A lényeg, hogy én sokszor a kertben jól is lakom, mire beérek, már nem kívánok semmit. Továbbra is gyűjtögetem a fűszer- és gyógynövényeket télire. Idebent szárítom őket tálcákon.

A héten elkészült az én sörkollektoros aszalóm is (nem, nem mi ittuk meg hozzá azt a sok sört). Tegnap helyeztem próbaüzembe. Az utolsó pillanatban lett vele kész Rocker. A végén már éjjel kettőig szerelte, építette, hogy meglegyen. Most egy tálca meggy aszalódik benne. Ők a kísérleti alanyok.

Ide még jön 2 tálca:

Az idén különösen sok túrás látható a kertben (nem zavar, ha nem a veteményesben történik mindez). Ezt például ma fotóztam:

Aztán itt ez a szegény egres. Megfőtt a szemek egy része, annyira tűz a nap.

Nekem a kert elsősorban a zöldségek és gyümölcsök, fűszer-és gyógynövények miatt kell, de azért szükséges, hogy legyenek virágok is itt-ott, hogy növeljék a tér szépségét és vonzzák a méheket. A kedvenc nyári virágaim a szekfű, a mályva, a szarkaláb, melyek mind megtalálhatók itthon. Van egy füves rész is, ahol a gyerekek homokozója, csúszdája, házikója látható, illetve ott szoktak pancsolni a medencében és piknikezni a pléden. Mi ezt a kisebb füves részt nem nyírjuk állandóan, hanem mindig megvárjuk, hogy kicsit nőjön a fű. Sem időnk, se kedvünk gyakrabban nyírni. Mostanában ez valami mánia, hogy állandóan berregnek a fűnyírók, fűkaszák. Valahol olvastam is egy cikket a jelenségről. Ott úgy írták, találóan, hogy ebben az országban népbetegség a fűnyírás. Nem a zajszennyezésre kell itt gondolni elsősorban, hogy problémát okoz, hanem az élővilágnak nem tesz jót a gyakori nyírás. Ráadásul mindig mondom, hogy sokkal kevesebb munkát igényel egy veteményes gondozása, mint egy füves placcé, aminek ráadásul még haszna sincs sok

Vasárnap érkeznek a kecskék. Rengeteg teendő akad emiatt is. Nagy előkészületet igényel, hogy fogadni tudjuk őket. A sok munkára való tekintettel mostanában ritkábban készítek sajtokat, pedig bele kellene húznom, mert a gyerekek nagyon szeretik az érlelt natúr sajtomat és a fetát.

Indulás a telekre (a gyerekek csak a kapuig utaztak):

Meccs

Csütörtök délután elmentek a gyerekek a nagymamához és ott is töltötték az egész hétvégét. Ezt kihasználva igyekeztünk minél több feladatot elvégezni, hogy végre utolérjük magunkat. Az egyetem miatt mindig elmaradásban vagyunk. Még egy vizsgája lesz Rockernek és utána végre 2 hónap szünet következik. Szeptembertől aztán kezdődik minden elölről, de az nyugtat, hogy akkor már a 3. évfolyamot járja majd.

Csütörtök este a káposztáskertben kapáltam, vagyis inkább gazoltam, mert már akkora volt a gaz, hogy nem látszott ki a kukorica. Borsót is szedtem, Rocker addig összerakta a szénát és elment tejért, hogy tudjak túrót készíteni. Éjszaka kifejtettem, majd blansíroztam, fagyasztóba tettem a borsót, Rocker meg készült a szombati vizsgára. Szombaton itthon kapáltam, ahol tudtam, magokat vetettem, végre rendbe tettem a nyári konyhámat (nagyon hangulatos), mostam, cseresznyét főztem be, elkészült az első adag kovászos káposzta is, este meg szőlőt kötöztünk Rockerrel. Szombaton játszott a magyar válogatott Izland ellen. Rocker szereti a focit, ezért tervezte is, hogy megnézi a meccset fotelben ülve, de végül nem volt rá ideje. Aztán jött az ötlet: akkor majd kötözés közben hallgatja. A rádiót zsebre vágta és munka közben követte az eseményeket. Na meg, így én is kénytelen voltam. Vasárnap cseresznyét szedtem, főztem sokfélét (lásd később), befőztem megint egy adag cseresznyét, Rocker pedig készítette az aszalómat.

Nem terveztem még a cseresznye eltevését, de sajnos nagyon csapadékos időnk van idén, így kénytelen voltam előrébb hozni a szüretet, ugyanis rohadni kezdett a gyümölcs. A cukkinin is látom, hogy már most foltos a levele (gondolom, a sok esőtől), pedig ez még nagyon korai.

Az első adag üveg elmosva:

Cseresznye:

Óriási cseresznyék lettek az idén:

Meccs a szőlőben, rádió a zsebben:

Vasárnapi kép. Ezek, amik itt láthatók, a vasárnapi ebéd, vacsora és a hétfői ebéd hozzávalói. A sóska mondjuk hiányzik a képről, mert azt csak délután szedtem le, hogy ne fonnyadjon meg, mire főzök. Mi készült ennyi kerti finomságból? Főzés nélküli kapros uborkalevest, cseresznyés clafoutis, frankfurti leves (ugyanolyan jó lesz, mint kelkáposztából), cukkini és karfiol sörtésztában kisütve, hozzá tzatziki, kecskesajtkrémes sóskatorta (a sajtkrémet is én készítettem, a süti receptje hamarosan az Ízőrzőn), végül befőtt és cseresznyedzsem (ez utóbbi is egy újítás, ilyen cseresznyéből még nem főztem lekvárfélét).

Jól haladtunk, de a gyerekek hiányoztak. Alig várom, hogy hétfőn újra itt legyenek. Hiába, na, velük teljes itt az élet.

Lassan, de haladunk

Esős, dörgős időnk van ma, így nekem sincs kedvem kimozdulni, pedig lenne mit csinálnom. Helyette inkább rendezem a blogokat (összesen hármat írok, több-kevesebb sikerrel: egyet, ami nem publikus, egy nyilvános receptgyűjteményt, hogy ne papírfecniket gyűjtsek, mert úgyis van már bőven és ezt, amit Rockerrel ketten írunk kertészkedéssel és remélhetőleg állattartással kapcsolatos tapasztalatainkról, ballépéseinkről és sikereinkről).

Végre újra készül és talán hamarosan el is készül a sörkollektoros aszalóm. Már nagyon várom. Pár hónapja elkezdte Rocker, de az egyetem, majd a kerti munka miatt a sarokban porosodtak az alkatrészek. A hétvégén azonban ismét előkerültek és ha minden jól megy, legkésőbb egy hét múlva ki is próbálhatom. Először meggyet fogok aszalni benne. Aztán barackot. Szerettem volna kipróbálni, milyen az aszalt eper, de majd jövőre. Nem csak gyümölcsöket, zöldségeket is szárítok majd. Sok ötletem van. 

Hamarosan érkezik hozzánk három kecske (talán jövő héten). Velük gyakoroljuk, milyen az állattartás, ezen belül is, milyen kecskékkel foglalkozni. Még soha nem volt kutyán kívül más állatunk. Izgulok eléggé.

Közben eltettem egy nagy adag kaprot. Már virágzásnak indult, így tovább nem várhattam vele. Ilyenkor leszedem, ha tisztának tűnik, akkor csak lerázom, ha olyan sáros, mint most volt, akkor előbb megmosom, szárítom. Ezután kiporciózom zacskókba (mindegyikbe annyit teszek, amennyi majd kell a kovászos uborka vagy kovászos káposzta készítéséhez). Eközben persze jöhet az újabb vetés, hogy mielőbb legyen sok friss kaprunk. A káposzta szépen nő, így szerintem pár nap múlva készülhet az első adag kovászos káposztánk. A fóliában lévő uborkánk is terem most már annyit, hogy lassan nem bírjuk megenni a napi termést, úgyhogy hamarosan uborkát is kovászolok. Télire aztán befőzöm egy részét, azt esszük savanyúságként.

Kinyílott az első körömvirágom is és elkészült a nyárikonyhám szekrényajtaja, így lassan oda is beköltözhetek. Hurrá!

Anyuék vöröshagymája pedig ilyen óriásira nőtt a kertben (ez az én kezem):

Körömvirág

Levendula és konyha.

Egy nagy tál kapor.

Idei első paprika, sokadik uborka.

A holnapi ebéd (vöröshagyma, sóska, alatta zöldborsó és répa még tavalyról).

Vízitormánk

Nekem már ezek jelentik az értéket és nem az, milyen TV porosodik a nappaliban (nincs TV-nk amúgy) vagy milyen telefonról küldök sms-t. Egy dolog zavar csak. Nincs a közelünkben olyan korban hozzánk illő, kisgyerekes család, házaspár (vagy legalábbis még nem találkoztam ilyennel), akik hasonlóan élnek és gondolkodnak, mint mi. Időnként jó lenne ilyen társaságban kikapcsolódni, tapasztalatot cserélni.

Karfiol

Még soha nem volt a kertben karfiol. Káposzta, brokkoli, kelbimbó már kipróbálva, de a karfiol valamiért kimaradt. Télen mondtam Rockernek, hogy olyan drága a boltban a karfiol, már vagy egy éve nem is vettem, ettem, jó lenne megpróbálni, hátha itthon is lehet termeszteni. Tegnap kapálás közben belenéztem az egyik közepébe és ezt pillantottam meg:

Olyan boldog voltam. Már nagyon vártam, hogy valami történjen a karfiolokkal. Mindig csak lestem, hol, hogyan nő majd a virág. Csak azt nem tudom, házi körülmények között meddig kell várni, mekkora lesz a karfiolvirág (a brokkoli soha nem lett akkora, mint a boltban kapható, ezért gondoltam, a karfiol sem nő olyan méretesre). Azt hiszem, holnap leszedem, mert nekem úgy tűnik, kicsit kezd szétnyílni. Egyébként tavasz elején, fóliában nevelkedett a palánta és utána ültettük csak ki.