Augusztus első fele

Már régen írtam ebbe a blogba, aminek annyi az oka, hogy nagyon sok a munkám. Most nem is annyira kertben, hanem a konyhában. Folyamatosan teszek el mindent, amit csak lehet. Szépen sorban érik minden. Ahogy leérik az egyik gyümölcs vagy zöldség, jönnek az újabbak. Főztem már be lecsót. Idén bográcsban. Készült már kb. 18 liter paradicsomlé. Tettem el kísérletképp dinnyehéjlekvárt és dinnyehéj savanyúságot. Szintén próbaképp tettem el kovászolt, káposztával töltött almapaprikát. A tavaszi káposztát nem húzkodtuk fel, miután leszedtem az érett fejeket, így minden tövön 4-4 fej kicsi káposzta nőt augusztus elejére. Azokat leszedtem és lereszeltem, így volt mivel megtölteni az almapaprikát. Rengeteg kovászos uborkát tettem el a télre. Pár éve már csak így savanyítok és nem készítek ecetes uborkát. Folyamatosan használatban van a sörkollektoros aszalónk is. Eddig meggyet, almát, sárgabarackot, paradicsomot és fügét aszaltam benne. Idén újítás részemről a zöldségrémek télre való elraktározása. Ezeknek a receptjét majd beírom az Ízőrző blogunkba. Folyamatosan gyűjtögetem a magokat is, hogy legyen mit elvetni jövőre. Három-négy naponta szedni kell a zöldbabot és az ölesbabot. Ezek a fagyasztóba mennek (blansírozás után). Az idén rengeteg csillagtök terem. Már nem tudtam vele mit kezdeni, így felkockázom és azt is lefagyasztom. Jó lesz télen vegyes sült zöldségekhez és krémlevesnek. Pár év kihagyás után újra teszek el üvegben sóskát is. Érik a mogyoró. Potyogni kezdett, így azt is minden nap szedegetjük a gyerekekkel. A padlizsántermés miatt sem panaszkodhatom. Rendszeresen eszünk padlizsános ebédet és tettem is már el zöldségkrém formájában belőle. A szőlő kezd érni, már lehet csipegetni és ott a rengeteg őszibarack. Egy kisebb adag lekvárt főztem már belőle, amit azonnali fogyasztásra szántam. Egy nap alatt el is fogyott. Jövő héten tervezem, hogy egy nagyobb adag lekvárt, esetleg egy kisebb adag befőttet készítek belőle. Addigra már biztosan szépen megérik. Jövő héten talán már bodzalekvárt is főzhetek be. És ott a dinnye. Saját dinnye. Eddig még soha nem sikerült, most viszont rengeteg sárgadinnyét és 4-5 görögdinnyét szüreteltünk már le. Annak még majd utána kell néznem, mi az oka annak, hogy az első néhány termés szétrepedt, hisz azok még nem voltak teljesen érettek. Amiket most szedek le, azok már mézédesek és hibátlanok. Idén nem lesz sajnos körte. A virágzás idején fagy volt. Szilvánk pedig már négy éve nincs, mert elkapták a mozaikvírust a fáink, így idén már kivágtuk és helyettük új, ellenállóbb fajtákat veszünk ősszel. Utoljára négy éve főztem be szilvalekvárt, az utolsó darab idén fogyott el, így most kénytelen vagyok pár kiló szilvát vásárolni, mert szilvalekvár nélkül nem élet az élet. Idén kivételesen jó volt a kukoricatermésünk is. Még télre is tudtam eltenni belőle (megfőztem, majd levágtam a szemeket a csutkáról és zacskókba adagolva mélyhűtőbe tettem).

Készítek sajtokat és túrót is. Minden héten egy-két sajtot és egyszer egy adag túrót. Jó lenne gyakrabban, de így is nagyon kevés idő jut most ezekre. A befőzéssel együtt egy kicsit megterhelő számomra.

A vendégházzal kapcsolatban sok előrelépés még nem történt, csak annyi, hogy a bútorok zömét megvettük, van már új bojler is. Megrendeltem a játszóvárat, amit szeptember első felében szállítanak. Kicsit aggaszt, hogy nem haladunk gyorsabban. Félek, hogy jövő májusra nem készülünk el mindennel. A következő hetekben a feladat, hogy a vendégeknek szánt udvarrészt Rocker kitakarítsa és fűmaggal bevesse. Az én feladatom, hogy szeptember előtt még lefessek négy ajtót. Aztán jó lenne a külső vakolással, kőporozással is végezni még ősszel.

A másik telken is lassacskán szépül minden. Van már egy remek kapu. Ebben mindannyiunk munkája benne van. Négyen dolgoztunk rajta. Sokat segítenek anyuék. Nélkülük nem haladnánk ott ilyen jól, mert Rockernek nincs, szeptembertől meg még ennyire sem lesz ideje a tereprendezéshez.

A kecskék jól vannak, vígan legelésznek. Sokat róluk nem tudok mesélni, mert én nagyon ritkán megyek hozzájuk. Még az is lehet, hogy idén bővül a kecskecsapat, de ez még csak egy kósza gondolat. A hely, ahonnan szerzem a tehéntejet, lehet, hogy megszűnik, így most elgondolkodtunk azon is, lehet, előbb lesz tehenünk is, mint azt terveztük.

Ne felejtsük el azt sem, hogy közben főzök, kísérletezek a konyhában, melyekről az Ízőrzőben írok. Most már Facebookon is megtalálható, hogy könnyebb legyen követni.

Som

Ebből lecsó és paradicsomlé lett.

Sárgadinnye.

Ilyen hatalmas a csicsóka (szőlő mögött, a legmagasabb növényt kell nézni).

Kökény

Ebből lesz a kelbimbó.

Fejőállás akcióban

Így zajlik az esti etetés:

Fejőállás

A múlt hétvégén eszkábáltam egy remek kis fejőállást a kecskéknek. Még nincs mit fejni, hiszen a nagy kecske még csak nem is vemhes - bár már keresni kell neki bakot, mert szeptemberben pároztatni akarom -, a kicsiknek meg amúgy is hagyok még egy évet, de azért szeretném hozzászoktatni a jószágokat a használatához, ne akkor kelljen megbarátkozniuk vele, amikor már élesben kellene használni. Meg aztán azért is szükséges, mert az abrakon mindig összevesznek, össze-vissza egymásét eszik, otthagyja a sajátját, félrelöki a másikat, és sokszor a kezemből is kiverik az edényt, amiben kiporciózom nekik. Ha meg be van szorítva a nyakuk, akkor nincs mese, a sajátjukat kell enniük, mert a másiké elérhetetlen. Mondjuk így is előfordul, hogy eléri a mellette álló fülét, és ha már az abrakot nem tudja elhalászni, legalább egy kis fület rágcsál.

Csináltam róla egy fotót, de ez még csak 99%-os, mert hiányzik róla a kampó, ami megakadályozza őket abban, hogy felnyissák a kalodát. Ez mára megoldódott, de arról meg épp nincs kép.

A két kicsi egyből tudta, mi a dolga, beraktam a helyére az abrakos tálakat, azok meg szépen bebújtatták a fejüket, és nekiláttak. A rangidős viszont cselt eszelt ki, és mivel föléri, oldalról dugta be a fejét, és úgy evett, felmenni semmiképp nem akart rá. Így aztán szögeltem még egy-egy lécet két oldalra, hogy ezzel a lehetőséggel ne élhessen. Aztán meg azt találta ki, hogy "jó, bedugom a fejem, de csak lentről". Nem akart fölmenni sehogyan sem, úgyhogy kézzel segítettem neki, két lábbal fölállt a szélére, bedugta a fejét, én rájuk csuktam, és a seggét is utána raktam, had szokja. Egy hét elteltével már egészen jól belejött, és már önként fölmegy, de annyira szerencsétlen, hogy mindig egy másik kecske mellé dugja be a fejét, így egyelőre igazgatnom kell őket.

Ez az állás egyébként nem csak arra jó, hogy zavartalanul és kényelmesen lehessen fejni, hanem arra is, hogy a körmözést is itt végezhessem el. A dobogó egyébként kb. fél méter magas, úgyhogy gyakorlatilag állva lehet elvégezni a fejést és a körmözést. Praktikus szerkezet, hasonlót a Tündérmajorban láttam, onnan vettem az ötletet. Még egy féltetőt rakok fölé, meg esetleg az északi és nyugati oldalt szélvédetté teszem, és akkor tökéletes fejőállás lesz.

Szorgos hangyák és végre lecsó

Mostanában nem sok időm/időnk van írni. Gyűjtögetünk. Lassan, de biztosan közeleg a nyár vége és ilyenkor még annyi a teendő. Folyamatosan, szépen sorban érnek a zöldségek, gyümölcsök, magvak. Ezeket be kell takarítani, majd valamilyen módon tartósítani télire. Többnyire üvegbe zárom őket, másik részét mélyhűtőbe teszem és van, amit aszalok is most már, hogy van sörkollektoros aszalóm. A krumpli megy a pincébe, a hagymák pedig hűvös, fagymentes helyre. Az őszi káposzta, karalábé, kelbimbó a helyén és hamarosan a karfiol is mehet ki a fóliából. Vetőmagot is gyűjtögetek szinte minden nap: virágmagok, zöldbab, kapormag, fejteni való bab, körömvirág stb. Idén olyan feldolgozott "konzerveket" is főzök be, amiket télen csak előveszünk, megmelegítünk és tésztára, pitébe rögtön tehetünk is. Ez azért fontos most, mert sajnos nagyon elfoglalt leszek a télen, nem biztos, hogy sok időm jut majd főzésre. Az idei év újdonsága, hogy zöldségkrémeket is teszek el, melyeket kenyérre kenünk majd, ha éppen unjuk már a sajtot, szalámit. Ezekről a másik blogban (Ízőrző) írok majd a későbbiekben egy bejegyzést. Savanyúságként pedig idén is maradunk a kovászos uborkánál. Nagyon jól eláll télen és sokkal finomabb az ecetes uborkánál. Itt olvasható a recept. Idén újra megpróbálkozom a törkölyben eltett paprikával. Tavaly jól sikerült, csak az a baj, nem emlékszem és nem jegyeztem fel, akkor hogyan készítettem. Idén okosabb leszek és leírom.

Folyamatosan gondolkodom, hogyan tudnám érlelőhelyiség és füstölő nélkül tartóstani a tejtermékeket. Feta sajtot sós lében tárolom és amennyit csak tudok, készíteni fogok. Érlelt sajtot is megpróbálok majd valahogy életben tartani. Pár gurigát majd félreteszek, hátha nem penészednek be vagy nem száradnak ki túlzottan. Túrót pedig valószínűleg fagyasztani fogok.

A gyűjtögetés azonban nem csak a konyhára korlátozódik ebben az évben. Az állataink számára is raktároznunk kell, hogy legyen mit enniük. Ebben a család minden tagja kiveszi a részét. Bizony én is mentem több napon át, hogy vasvillával szénát gyűjtsek, kupacoljak.

Következzen néhány kép arról, hogy még mindig mennyi finomság található odakint. A képek alá és fölé írom majd a magyarázatokat.

Az első adag paradicsom, amiből lé készült (ez még nem a mi termésünk volt, hanem a szomszédé):

Saját sárgadinnye. Sajnos repednek, így némelyiket idő előtt le kellett szedni:

Aszalóban a paradicsom:

Már potyog a mogyoró:

Mogyoró

Barack. Idén nagyon sok lett, pedig Rocker ritkította elég rendesen:

Alma

Csipkebogyó

 De jó lesz friss gyümölcsöt szedni még októberben/november elején is. Naspolya, az utolsó gyümölcs a kertben:

Naspolya.

Gránátalma

Mángold

Ilyen most az őszi retek, téli retek és a tarlórépa:

Cékla

 A háló a közelgő vihar miatt van a paprikán:

Sajnos idén a szőlő egy része így néz ki. Szerencsére csak egy része. Van, amelyik gyönyörű zöld szép fürtökkel és nem kapta el a betegséget:

Cikória

 A padlizsán idén remekel. Teszek is el belőle bőven:

Itt például szép a szőlő:

Dinnyék:

Sóska

 Érik a füge is:

A múltkor emlegetett lecsó végre elkészült tegnap:

Megvan az utánpótlás. Rengeteget főzök mostanában és a gyerekek látják, eltanulják. Egyik nap ez a szépen elrendezett étel várt engem, mire bejöttem a kertből:

Szénát gyűjt a család:

A bodza is kezd érni. Ha megérik, befőzöm lekvárnak és idén sós változatban is kipróbáljuk:

Bodza