Az első

Ez a nap is eljött. Már vagy 9 hónapja nem készítettem semmilyen tejterméket. Se sajtot, se túrót, se joghurtot. Semmit. Azóta ez volt az első. Első azért is, mert saját kecskéink tejéből most készítettem először bármit is. Eddig csak egyszerűen megittuk a tejet. Mindig éppen annyi volt, amennyi négyőnknek elég. Most, hogy a kiskecskék éjszaka külön vannak az anyjuktól, már több jut nekünk is.

Először egy pici adag krémsajtot készítettem, amit beleforgattam fűszerpaprikába, őrölt dióba, friss metélőhagymába, de hagytam natúr is. Olyan krémsajtot készítettem, ami a "haraphatóbb" verzió, de legközelebb a másikkal (tehát a lággyal) is megpróbálkozom. Elsőre elégedett vagyok, mert idén semmilyen mellékízt nem érzek. Más módszerrel, más kultúrával készültek, mint tavaly. Tavaly nem ízlett egy krémsajtom sem, ezzel viszont elégedett vagyok.

Ma délelőtt egy kis natúr sajt is készült a konyhában. Natúr, mert mi úgy szeretjük a sajtokat, ha nincs fűszerezve. Kicsi, mert ennyi tej volt (5 liter). Még csöpög, így arról kép nem is készült. Nagy öröm számomra, hogy végre a zsendice is úgy sikerült, ahogy azt mindig szerettem volna. Semmi citromsav és mégis kicsapódott a savóból. Nagyon boldog vagyok. Tulajdonképp a sajtkészítés egyik legnagyobb öröme számomra a zsendice, mert az nagy kedvencem. Ezt a kecskesajtot nem érleljük majd, néhány napot várunk és megkezdjük, mert már nagyon ki vagyunk éhezve a házi sajtra. Remélem, hogy jól sikerül, ehető lesz, mert tényleg nagyon régen készítettem bármilyen sajtot és hát akkor sem voltam gyakorlott a témában.

Ami még nagy újdonság, hogy megittam a savóból egy bögrével. Ez nálam nagyon különös dolog, mert tavaly egy kortyot nem bírtam volna inni, annyira utáltam. Gyorsan raktam is a hűtőbe egy jó adagot. Este dagasztok be kenyértésztát, ahhoz is jól jön majd a savó. Kovászos kenyeret szoktam sütni egyébként, ami most éjszakai kelesztésű lesz és reggel sütöm. Általában gyökérkenyeret sütök, mert nem túl jó a sütőm, a nagy cipókkal nem boldogul. Új sütőről pedig nem ábrándozhatok...

A következő, ami készül, az a túró lesz, mert mióta elfogyott az ősz végén készített túróm, azóta nem is ettünk. Boltit nem akartunk, így inkább kibírtuk. A túró eddig mindig nagyon jól sikerült, így nagyon várom már, hogy újra készítsek. Valószínűleg vagy lenyomott túró vagy sóskás-túrós lepénykék készül majd belőle elsőként, mert ezeket a gyerekeim is szeretik és megeszik. A receptek a másik blogomon megtalálhatók ITT és ITT.

Általában ilyen kenyereket sütök (vadkovásszal, teljes kiőrlésű tönkölylisztből):

Tavaszi szorgos hangyák

Múlt hét péntek óta nagyon sokat haladtunk a kertjeinkben. Már igencsak kezdtem aggódni, hogy mi lesz velünk, semmi nem lesz kész és az idei szezon már rosszul indul.

Péntekre igen jó időt jósoltak, ezért mondtam Rockernek, vegyen ki egy nap szabadságot, a gyerekek óvodában lesznek, így tud majd haladni. Így is lett. Remekül haladt. A káposztás kertben rotázott, hagymákat duggatott (vöröshagyma, lilahagyma), mákot vetett, a másik földön lucernát vetett, itthon és a másik telken metszett és a lemosópermetezést is el tudta végezni. A hétvégén elvetett egy csomó mindent itthon (sokféle salátát, egy újabb sor sóskát, mindenféle gyökérzöldséget, azokból is többfélét, borsót, feketegyökeret, fűszereket). Az új földünkre pedig az eső előtt sikerült elszórnia a fűmagot. Minden remekül jött tehát össze. Közben megérkeztek a bútoraink is (egyik Panni szülinapi ajándéka lesz, egy hartai mintás ágy éjjeli szekrénnyel, a másik pedig a régi szekrényünk átalakított, átfestett formában).

Tekintve, hogy anyu kórházba került és megműtötték, hétfőtől már itthon vagyok, mert senki másra nem tudom a gyerekeket bízni. Eredeti terv szerint április 1-jéig dolgoztam volna, aztán módosult ez a dátum március 23-ra, most pedig, hogy előbb kellett a műtétet elvégezni, március 20-ra, ezért hétfőn én is elkezdtem a kertészkedést. Főleg a palántának valókat vetettem el: cukkini, padlizsán, karfiol, karalábé, pak choi (ez idén újdonság nálunk), nyári káposzta, patisszon és vetettem 6 féle retket, szintén a fóliába. Palántának vetve továbbá a fűszerpaprika, a paradicsomok, paprikák. A pince tetejére is vetettem gyógy-és fűszernövényeket (pl. kamilla, körömvirág, de ez utóbbiból került a zöldségeskertbe is), a ház melletti fűszerkertbe is szórtam metélőzellert és metélőpetrezselymet, illetve lemetszettem az évelőkről az elszáradt részeket, kigereblyéztem a száraz leveleket. Hú, még leírni is sok volt, pedig még nincs vége, a következő napokra is maradt bőven mag és teendő. Idebent szépen fejlődnek a paprika-és paradicsompalánták, a batátáról meg ne is beszéljünk. Tavaly annyira nehezen hajtott ki, idén viszont 2-3 héten belül kicsírázott és mostanra már hatalmas leveleket növesztett. A lista, hogy miket vetünk, ITT található. Mint látható, egy kicsit csúszásban vagyunk, aminek oka részben a hosszú, hideg tél, másrészt a mi időhiányunk, de most már csak utolérjük magunkat.

Növöget a sóska, habár nőhetne gyorsabban, mert már nagyon enném. Bújik a spárga. Ha az egyszer beindul! Tavaly is nem győztük enni. Idén már negyedik éves. Kinyílott az ibolya, virágzik a som, dolgoznak a méhek rajta. Feltűnően kevés a harlekin katica és szerencsére meglepően sok a hétpettyes katica. Ennek nagyon örülök. A föld tele van gilisztával, ami szintén egy nagyon jó jel.

Mivel sok szalmánk keletkezett, idén kipróbáljuk a szalmatakarást. Ha nem is az egész kertben, de egy részében egészen biztosan. Kicsit félek tőle, mert arra számítok, hogy sok csiga megbújuk majd alatta. Ugyanakkor nagy segítség lenne a takarás abban, hogy ne száradjon ki a föld és ne nőjön olyan intenzíven a gyom.

Mi a helyzet az állatokkal? A kecskék jól vannak, lassan tudnak legelni is, mert egyre szebb a fű, a kiskecskék pedig növögetnek. Tegnap elkezdődött az elválasztás, így a gidák és gödölyék az éjszakát most már külön töltik. Rocker reggel megfeji mindhárom anyakecskét, nappal pedig tudnak szopni a kiskecskék. Végre lesz elég tej itthon, nem csak inni tudjuk, hanem készíthetek belőle sajtokat is. Majd arról is beszámolok, ha ott tartok.

A baromfiudvart még nem kezdtük el kialakítani. Talán jövő héten vagy az azt követő héten azt is el tudjuk kezdeni. Már nagyon várom, hogy saját csirkéink, tyúkjaink és kacsáink legyenek.

Akadt egy félórám némi kép készítésére is (ezek most mind az itthoni kertet mutatják, a káposztás kertben nem jártam és a kecskéknél sem készítettem fotót):

Ibolya és moha

A cseresznyefa alatti pad.

Moha közelről

Metélőfokhagyma

Sóska

Fokhagyma

Kicsit körbejártam a kertet, így majdnem minden oldalról látható a képeken:

Spárga

Zsázsa (párás a levegő a melegágyban)

Macskamenta

Fehér üröm

Ennek a virágnak sajnos nem tudom a nevét.

Som

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Fejés

Vasárnap óta az egyik anyakecskét már napi kétszer feji Rocker. Sajnos a múltkor vásárolt széna nem a legjobb minőségű, így a kecskék nem is nagyon fogyasztják. Emiatt az abrakot Rocker visszavette, így az anyakecske is kevesebb tejet ad. Ez az egy kecske fedezi most a napi tejszükségletünket, ami éppen arra elég, hogy igyunk belőle, a gyerekek zabkásáját főzzem vele és néha ételekbe is kerüljön, ha szükséges. Ami még meglepett, hogy milyen zsíros a tej. Két-három éve iszunk kecsketejet, amit másoktól szoktuk vásárolni. Azok tetejére nem nagyon jött fel másnapra egy finom tejszínes réteg (pont úgy, mint a tehéntejnél). A mi kecskénk teje viszont annyira zsíros, hogy pasztőrözés után, mire kihűl a tej, kanállal le tudok szedni egy viszonylag vastag tejszínes réteget. Ez nekem különösen tetszik és az is, hogy nincs erős kecskeíze a tejnek (mondhatni, szinte semennyire, pedig én kismamaként most mindent jobban megérzek).

A fejés könnyen megy, nagyon jó tőggyel rendelkezik a kecske. Már a gyerekek is fejték őt és Rocker elmondása szerint igen ügyesen. Én vagyok az egyetlen, aki még nem próbált fejni, pedig meg kell majd tanulnom, mert, ha valami közbejön és Rocker nem tud fejni, akkor nekem kell majd.

A héten kapunk új szénát, remélem, az jobban ízlik majd a kecskéknek, akkor emelhető az abrak adagja is és több tej jut az asztalunkra.

Korábban már írtam, hogy két gödölyénk született, a többi gida lett. Eredetileg úgy gondoltuk, a két gödölyét megtartjuk. Az egyikkel nincs is semmi gond, mert szép nagy, életerős volt már születéskor is. Külsőre is nagyon tetszetős, szép kecske lesz belőle. Igazi alpesi kecske. A másik viszont, a kis Foltoska. Kiokosodtunk, hogy előhasi kecske gödölyéjét nem célszerű megtartani, mert nem lesz jó tejelő. Pedig Rocker már az elején eldöntötte, hogy Foltoskát megtartjuk. Mondtam neki, nagyon fogom sajnálni, ha mégsem maradhat, de ebbe nem akarok beleszólni, mert az állattartás nem az én területem. Azt teljesen rá bízom. Így most neki kell majd eldöntenie, mi a fontosabb és mi a cél: hobbiállatokat is tartani vagy kizárólag a minél nagyobb tejhozamra rámenni.