Az első

Ez a nap is eljött. Már vagy 9 hónapja nem készítettem semmilyen tejterméket. Se sajtot, se túrót, se joghurtot. Semmit. Azóta ez volt az első. Első azért is, mert saját kecskéink tejéből most készítettem először bármit is. Eddig csak egyszerűen megittuk a tejet. Mindig éppen annyi volt, amennyi négyőnknek elég. Most, hogy a kiskecskék éjszaka külön vannak az anyjuktól, már több jut nekünk is.

Először egy pici adag krémsajtot készítettem, amit beleforgattam fűszerpaprikába, őrölt dióba, friss metélőhagymába, de hagytam natúr is. Olyan krémsajtot készítettem, ami a "haraphatóbb" verzió, de legközelebb a másikkal (tehát a lággyal) is megpróbálkozom. Elsőre elégedett vagyok, mert idén semmilyen mellékízt nem érzek. Más módszerrel, más kultúrával készültek, mint tavaly. Tavaly nem ízlett egy krémsajtom sem, ezzel viszont elégedett vagyok.

Ma délelőtt egy kis natúr sajt is készült a konyhában. Natúr, mert mi úgy szeretjük a sajtokat, ha nincs fűszerezve. Kicsi, mert ennyi tej volt (5 liter). Még csöpög, így arról kép nem is készült. Nagy öröm számomra, hogy végre a zsendice is úgy sikerült, ahogy azt mindig szerettem volna. Semmi citromsav és mégis kicsapódott a savóból. Nagyon boldog vagyok. Tulajdonképp a sajtkészítés egyik legnagyobb öröme számomra a zsendice, mert az nagy kedvencem. Ezt a kecskesajtot nem érleljük majd, néhány napot várunk és megkezdjük, mert már nagyon ki vagyunk éhezve a házi sajtra. Remélem, hogy jól sikerül, ehető lesz, mert tényleg nagyon régen készítettem bármilyen sajtot és hát akkor sem voltam gyakorlott a témában.

Ami még nagy újdonság, hogy megittam a savóból egy bögrével. Ez nálam nagyon különös dolog, mert tavaly egy kortyot nem bírtam volna inni, annyira utáltam. Gyorsan raktam is a hűtőbe egy jó adagot. Este dagasztok be kenyértésztát, ahhoz is jól jön majd a savó. Kovászos kenyeret szoktam sütni egyébként, ami most éjszakai kelesztésű lesz és reggel sütöm. Általában gyökérkenyeret sütök, mert nem túl jó a sütőm, a nagy cipókkal nem boldogul. Új sütőről pedig nem ábrándozhatok...

A következő, ami készül, az a túró lesz, mert mióta elfogyott az ősz végén készített túróm, azóta nem is ettünk. Boltit nem akartunk, így inkább kibírtuk. A túró eddig mindig nagyon jól sikerült, így nagyon várom már, hogy újra készítsek. Valószínűleg vagy lenyomott túró vagy sóskás-túrós lepénykék készül majd belőle elsőként, mert ezeket a gyerekeim is szeretik és megeszik. A receptek a másik blogomon megtalálhatók ITT és ITT.

Általában ilyen kenyereket sütök (vadkovásszal, teljes kiőrlésű tönkölylisztből):