Tavaszi szorgos hangyák

Múlt hét péntek óta nagyon sokat haladtunk a kertjeinkben. Már igencsak kezdtem aggódni, hogy mi lesz velünk, semmi nem lesz kész és az idei szezon már rosszul indul.

Péntekre igen jó időt jósoltak, ezért mondtam Rockernek, vegyen ki egy nap szabadságot, a gyerekek óvodában lesznek, így tud majd haladni. Így is lett. Remekül haladt. A káposztás kertben rotázott, hagymákat duggatott (vöröshagyma, lilahagyma), mákot vetett, a másik földön lucernát vetett, itthon és a másik telken metszett és a lemosópermetezést is el tudta végezni. A hétvégén elvetett egy csomó mindent itthon (sokféle salátát, egy újabb sor sóskát, mindenféle gyökérzöldséget, azokból is többfélét, borsót, feketegyökeret, fűszereket). Az új földünkre pedig az eső előtt sikerült elszórnia a fűmagot. Minden remekül jött tehát össze. Közben megérkeztek a bútoraink is (egyik Panni szülinapi ajándéka lesz, egy hartai mintás ágy éjjeli szekrénnyel, a másik pedig a régi szekrényünk átalakított, átfestett formában).

Tekintve, hogy anyu kórházba került és megműtötték, hétfőtől már itthon vagyok, mert senki másra nem tudom a gyerekeket bízni. Eredeti terv szerint április 1-jéig dolgoztam volna, aztán módosult ez a dátum március 23-ra, most pedig, hogy előbb kellett a műtétet elvégezni, március 20-ra, ezért hétfőn én is elkezdtem a kertészkedést. Főleg a palántának valókat vetettem el: cukkini, padlizsán, karfiol, karalábé, pak choi (ez idén újdonság nálunk), nyári káposzta, patisszon és vetettem 6 féle retket, szintén a fóliába. Palántának vetve továbbá a fűszerpaprika, a paradicsomok, paprikák. A pince tetejére is vetettem gyógy-és fűszernövényeket (pl. kamilla, körömvirág, de ez utóbbiból került a zöldségeskertbe is), a ház melletti fűszerkertbe is szórtam metélőzellert és metélőpetrezselymet, illetve lemetszettem az évelőkről az elszáradt részeket, kigereblyéztem a száraz leveleket. Hú, még leírni is sok volt, pedig még nincs vége, a következő napokra is maradt bőven mag és teendő. Idebent szépen fejlődnek a paprika-és paradicsompalánták, a batátáról meg ne is beszéljünk. Tavaly annyira nehezen hajtott ki, idén viszont 2-3 héten belül kicsírázott és mostanra már hatalmas leveleket növesztett. A lista, hogy miket vetünk, ITT található. Mint látható, egy kicsit csúszásban vagyunk, aminek oka részben a hosszú, hideg tél, másrészt a mi időhiányunk, de most már csak utolérjük magunkat.

Növöget a sóska, habár nőhetne gyorsabban, mert már nagyon enném. Bújik a spárga. Ha az egyszer beindul! Tavaly is nem győztük enni. Idén már negyedik éves. Kinyílott az ibolya, virágzik a som, dolgoznak a méhek rajta. Feltűnően kevés a harlekin katica és szerencsére meglepően sok a hétpettyes katica. Ennek nagyon örülök. A föld tele van gilisztával, ami szintén egy nagyon jó jel.

Mivel sok szalmánk keletkezett, idén kipróbáljuk a szalmatakarást. Ha nem is az egész kertben, de egy részében egészen biztosan. Kicsit félek tőle, mert arra számítok, hogy sok csiga megbújuk majd alatta. Ugyanakkor nagy segítség lenne a takarás abban, hogy ne száradjon ki a föld és ne nőjön olyan intenzíven a gyom.

Mi a helyzet az állatokkal? A kecskék jól vannak, lassan tudnak legelni is, mert egyre szebb a fű, a kiskecskék pedig növögetnek. Tegnap elkezdődött az elválasztás, így a gidák és gödölyék az éjszakát most már külön töltik. Rocker reggel megfeji mindhárom anyakecskét, nappal pedig tudnak szopni a kiskecskék. Végre lesz elég tej itthon, nem csak inni tudjuk, hanem készíthetek belőle sajtokat is. Majd arról is beszámolok, ha ott tartok.

A baromfiudvart még nem kezdtük el kialakítani. Talán jövő héten vagy az azt követő héten azt is el tudjuk kezdeni. Már nagyon várom, hogy saját csirkéink, tyúkjaink és kacsáink legyenek.

Akadt egy félórám némi kép készítésére is (ezek most mind az itthoni kertet mutatják, a káposztás kertben nem jártam és a kecskéknél sem készítettem fotót):

Ibolya és moha

A cseresznyefa alatti pad.

Moha közelről

Metélőfokhagyma

Sóska

Fokhagyma

Kicsit körbejártam a kertet, így majdnem minden oldalról látható a képeken:

Spárga

Zsázsa (párás a levegő a melegágyban)

Macskamenta

Fehér üröm

Ennek a virágnak sajnos nem tudom a nevét.

Som

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Március közepe: elkezdődött!

Dolgos hétvégém volt. Sajnos, nem a kertben, hanem a házban. Nagyon-nagyon ráfért már egy alapos takarítás. Az az igazság, hogy kicsit lassabban megy a munka az egyre növekvő hasméretem miatt, de igyekeztem a legtöbbet kihozni magamból. Szombaton egyedül voltam, mert a gyerekeket elvitte a mama még péntek délután, hogy nyugodtan tudjak rakodni, Rocker meg esténként tudja írni a szakdolgozatát.

Szombaton nekiestem hát a háznak. Előtte azért kipróbáltam egy új receptet. Hajdinaturmixot készítettem (angolul buckwheat parfait-ként lehet erre rákeresni, nem tudom, magyarul hogyan hívhatnám). A receptjét beírtam az Ízőrző nevű gasztroblogomba, IDE. Szerintem érdemes kipróbálni így, nyersen fogyasztva a hajdinát még annak is, aki idegenkedik a hajdina jellegzetes szagától és ízétől (ami főzés hatására jön elő). Sokáig mi sem szerettük a hajdinát, de most már van néhány recept, amit kipróbáltam és ízlett az egész családnak. Hajdinalisztet is tartok otthon, abból sok izgalmas süteményt készítettem már (keverve más gluténmentes lisztekkel). ITT találhatók a hajdinából készült ételek, ITT pedig azok, melyekbe hajdinalisztet (is) tettem.

Szombaton tehát takarítottam, pucoltam a lakást, ahol értem. Estére, mire Rocker hazaért az egyetemről, egy gyors vacsorát főztem: lecsót. Nyáron tettem el jó sok üveggel, így most csak hagymát kellett párolnom hozzá, megfűszerezve egy kis mangalicaszalonnával és kolbászdarabkákkal. Házi kovászos kenyeret ettünk hozzá.

Vasárnap folytattam a takarítást, Rocker pedig újabb szénát vett a kecskéknek. Ezúttal sikerült olyat venni, amit időben kaszáltak, amit fedett helyen tároltak és nem utolsó szempont, még a kecskéinknek is ízlik. Utána jött a földmérő, majd végre nekiállhatott Rocker a melegháznak. Már nagyon-nagyon időszerű volt az elkészítése. Végül vasárnap nem lett kész vele, de hétfőn munka előtt megcsinálta, így most már melegedhet benne a föld. Remélem, ez a fólia is kibír majd 3-4 évet úgy, ahogy az előző is. Vetni kellene már nagyon és a lemosó permetezést sem tudta még megcsinálni (igaz, ősszel volt egy, de tavaszit is szerettünk volna).

Vasárnap volt egy kis időm, hogy kimenjek körülnézni a kertben. Szépen növöget a sóska és a spenót. Kibújt már az ősszel elduggatott fokhagyma is. A saláták nem nőnek, valószínűleg már nem is fognak, így azokat újra kell vetni. A metélőfokhagyma és erdei fokhagyma is nagy már, a fűszereim is zöldülnek: a rozmaring egész télen, még a mínusz 20 fok ellenére is gyönyörűen virít, de zöld már a kakukkfű és az oregánó is (ezen meg is lepődtem, mert múlt héten még semmi nem volt). Tavaly 4 tő rebarbarát palántáztunk. Ebből kettő maradt meg. Kicsit szomorú vagyok, de majd veszek magot és ültetek újat.

Megkaptam a földhivataltól is a hivatalos értesítést: földművesként regisztráltak. Most már aztán tényleg vásárolhatnám a földeket, ha lenne miből és persze, ha lenne mit. A novemberben beadott pályázattal kapcsolatban még nincs hír. Úgy gondolom, hogy 2-3 hónapig még nem is lesz. Ez nagyban megnehezíti a tervezést, hogy merre indulhatunk tovább, mire számítsunk, hogy osszuk be időnket és pénzünket, hány és milyen jellegű vendégházunk lesz stb.

Nekem még 2 hét van hátra a munkából, utána szabadságra, majd szülési szabadságra megyek. Megmondom őszintén, már nagyon várom, hogy végre újra otthon legyek a gyerekekkel. Szeptemberben jöttem vissza dolgozni, de ez a néhány hónap maga volt az örökkévalóság. Nem kaptam feladatokat, amit kaptam, az sem volt nagy kihívás. A feladataim komolyságát mutatja, hogy helyettem egy diákot vettek fel (heti 2,5 napra). Személyes ellentétek is megjelentek, így azt hiszem, mindenkinek sokkal jobb lesz külön. Most éppen az irodában ülök, gyönyörűen süt a nap, szép szélcsendes idő van és a kezem-lábam bizsereg, mert mennék már ki, mennék a kertbe, vetném a magokat, aztán meg izgatottan nézegetném minden nap, mikor bújnak már ki a kis növénykék.

A héten újra belevetem magam a sajtkészítésbe. Vagyis először túrót kell készítenem, mert Gergőnek már megígértem a lenyomkodott túrót, amit annyira szeret (receptje ITT). Borbás Marcsi egyik műsorában láttam a receptet, amit természetesen ki kellett, hogy próbáljak. Tudni kell, hogy a fiam nem eszi meg a túrót nyersen, na, de ezt a lenyomott túrót egyből megkóstolta és meg sem várhattuk, hogy érjen néhány napot. Pannival megeszegették. A hét végére több lesz a kecsketejünk is, mert elkezdődik a kecskék elválasztása. Éjszakára külön zárjuk őket, így reggelente már három kecskét tudunk fejni. És persze a leendő tyúkjaink helyét is elő kell készíteni. Nagyon izgalmas!

Nem fényképeztem, de az idén már ettünk zsázsát. Az első adag még az ablakban kelt ki, a második már a meleg teraszon. A paradicsom-és paprikapalánták is mind kikeltek és idén a batáta is hamar, 2-3 hét alatt kicsírázott és hatalmas leveleket növesztett (tavaly ez nagyon lassan ment, már szinte fel is adtam, mikor végre megjelentek a levelek). Idén majd jobb helyre ültetjük a batátapalántákat (napfényes helyre), így ősszel biztosabb lesz a siker.

Hajdinaturmix

Sóska

Rebarbara

Vöröshagyma

Hóvirág (a szomszéd oldalán, de a kerítés mellett).

Fokhagyma

Spenót

Erdei fokhagyma

Szamóca (de én epernek hívom)

Som 

Egy díszbokor, a nevét nem tudom.

Mogyoró

Tárkony

Metélőhagyma

Kakukkfű

Készül a fólia.

Fejés

Vasárnap óta az egyik anyakecskét már napi kétszer feji Rocker. Sajnos a múltkor vásárolt széna nem a legjobb minőségű, így a kecskék nem is nagyon fogyasztják. Emiatt az abrakot Rocker visszavette, így az anyakecske is kevesebb tejet ad. Ez az egy kecske fedezi most a napi tejszükségletünket, ami éppen arra elég, hogy igyunk belőle, a gyerekek zabkásáját főzzem vele és néha ételekbe is kerüljön, ha szükséges. Ami még meglepett, hogy milyen zsíros a tej. Két-három éve iszunk kecsketejet, amit másoktól szoktuk vásárolni. Azok tetejére nem nagyon jött fel másnapra egy finom tejszínes réteg (pont úgy, mint a tehéntejnél). A mi kecskénk teje viszont annyira zsíros, hogy pasztőrözés után, mire kihűl a tej, kanállal le tudok szedni egy viszonylag vastag tejszínes réteget. Ez nekem különösen tetszik és az is, hogy nincs erős kecskeíze a tejnek (mondhatni, szinte semennyire, pedig én kismamaként most mindent jobban megérzek).

A fejés könnyen megy, nagyon jó tőggyel rendelkezik a kecske. Már a gyerekek is fejték őt és Rocker elmondása szerint igen ügyesen. Én vagyok az egyetlen, aki még nem próbált fejni, pedig meg kell majd tanulnom, mert, ha valami közbejön és Rocker nem tud fejni, akkor nekem kell majd.

A héten kapunk új szénát, remélem, az jobban ízlik majd a kecskéknek, akkor emelhető az abrak adagja is és több tej jut az asztalunkra.

Korábban már írtam, hogy két gödölyénk született, a többi gida lett. Eredetileg úgy gondoltuk, a két gödölyét megtartjuk. Az egyikkel nincs is semmi gond, mert szép nagy, életerős volt már születéskor is. Külsőre is nagyon tetszetős, szép kecske lesz belőle. Igazi alpesi kecske. A másik viszont, a kis Foltoska. Kiokosodtunk, hogy előhasi kecske gödölyéjét nem célszerű megtartani, mert nem lesz jó tejelő. Pedig Rocker már az elején eldöntötte, hogy Foltoskát megtartjuk. Mondtam neki, nagyon fogom sajnálni, ha mégsem maradhat, de ebbe nem akarok beleszólni, mert az állattartás nem az én területem. Azt teljesen rá bízom. Így most neki kell majd eldöntenie, mi a fontosabb és mi a cél: hobbiállatokat is tartani vagy kizárólag a minél nagyobb tejhozamra rámenni.

Picike földecske

Vasárnap vettünk egy kis földet. Nem nagy, 2000 nm területű szántóföld a telkünk mögött. Szép is lenne az élet, ha elmondhatnánk, hogy most már a mi földünk az a föld. Ez azonban nem így van, mert a földvásárlás nem ilyen egyszerű Magyarországon. Szerződés megírása és a vételár kifizetése után bizony hosszú időszak, akár fél év-9 hónap is eltelik, mire a vásárlóé lesz a föld. Így hát mi sem tudunk jobbat, mint várunk. Azért vettük egyébként azt a területet, hogy a kecskéknek legyen majd több helyük legelni.

Földműves

Miután megszereztem az aranykalászos gazda bizonyítványt, tegnap elmentünk a Földhivatalba, hogy földművesként regisztráltassam magam. Meglepően gyorsan ment az ügyintézés. 8 előtt értünk oda, pontban 8-kor kezdődött az ügyfélfogadás és negyed 9-kor már végeztünk is. Szinte hihetetlen, hogy létezik olyan hivatal, ahol ilyen gyorsan és olajozottan mennek a dolgok.

Csicsóka. Ismerkedjünk, fogyasszuk és gyógyuljunk.

Ismerkedünk egymással. A csicsóka és én (mi). Sokáig csak egy kis bokor volt belőle a kertben, ahol nem is nagyon termett, mert árnyékos helyre üétettük. Tavaly aztán kitaláltam, hogy csicsókát akarok termeszteni (és enni), ültessük hát hátra, a kerítés mellé. Úgy olvastam, a csicsóka igénytelen növény és bárhol megterem. Arra a helyre szántam a csicsókasort, ahol eddig szinte minden zöldség csak vegetált, nem nagyon hozott szép és bő termést. Ha jól emlékszem, tavasszal ültettük és nem is bíztam abban, hogy lesz belőle valami, mert nem volt idő foglalkozni vele. Végül sikerült. Hatalmas szárat növesztett. Minimum 3 méter magasra nőtt. Ősszel nem szedtünk belőle, télen már lett volna kedvem hozzá, de hosszú, kemény telünk volt, így a fagyos föld miatt nem volt esély arra, hogy megkóstoljuk. Most viszont, február utolsó hétvégéjén végre eljött a nap, meglestük, mi lapul odalent. Egy bokor alól két közepes edény csicsókánk lett. Egyik feléből készült sütőben sült, tejszínes csicsóka, másik feléből nudlit gyúrtam, adtam belőle ajándékba és maradt vetőgumónak való is. Hétvégén szedünk még fel gumókat a többi bokor alól is. Azokból megpróbálok lekvárt főzni, mert számos jótékony hatásáról olvastam. Másik részéből csicsókakrémet készítek, de szeretném kipróbálni nyersen is salátába vagy gyümölcslével keverve, ill. egy kenyérlángoshoz hasonló, de krumpli helyett csicsókát tartalmazó ételt is sütnék belőle (vagy pogácsát). Tervem tehát van, remélem, időm is lesz, hogy szépen sorban megvalósítsam őket. Az Ízőrző nevű blogomban gyűjtöm a kipróbált csicsókás receptjeimet: itt.  

Mi mindent lehet még készíteni csicsókából? Láttam már csicsókalekvárt cseresznyével, sárgabarackkal, eperrel keverve, tócsnit, rizottót, chips-et, köretet (tejszínesen, pürésítve, sütve), krémlevest, levesbetétet, szárítva, rakottan tojással, kolbásszal, tejföllel, kelt tésztába töltve, nyersen salátának elkészítve (öntetekkel, dióval, almával), nyersen kipréselve gyümölcslevekkel keverve, nudlinak elkészítve. Tulajdonképpen bármit készíthetünk belőle, amit amúgy krumplival készítenénk, sőt, annál még sokkal több étel alapanyaga lehet. Több helyen olvastam azt is, hogy a csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb téli zöldségek közé tartozik és drága halakkal, homárral, libamájjal, szarvasgombával kínálják.

A csicsóka közeli rokonságban áll a napraforgóval. Észak-Amerikából került francia közvetítéssel Európába a 17. század elején. A csicsóka virágai a napraforgóéhoz képest jóval kisebbek és később, augusztusban nyílnak. A növény szára vékonyabb a napraforgónál és nagyon magasra, akár 3 méterre is megnőhet. Gumói nem közvetlenül a tövön, hanem az 5-20 cm hosszú gyökérrészen találhatók. A héj színe lehet többféle színű (fehér, sárga--->nagyobb hozamú, piros, lilás---> ellenállóbb). Évelő, több hasznú növény, ugyanis nem csak emberi fogyasztásra alkalmas, hanem leveles szárát zölden adják állatoknak vagy silónak készítik el, gumóját takarmányozására (sertés, juh, nyúl) használják. Vannak országok, ahol üzemanyagot készítenek belőle, de felhasználja a szeszipar és a gyógyszeripar is.

Gumóját ültethetjük tavasszal (fagyok elmúltával április elejéig) és ősszel is. Az erre szánt területet alaposan elő kell készíteni talajlazítással majd gereblyézéssel. 7-9 cm mélyre kell ültetni. Igénytelen, bármilyen talajban elvan, de talajzsaroló növényként ismert, így érdemes istállótrágyát is kihelyezni ültetés előtt. Napos, esetleg félárnyékos helyet igényel. Gyomelnyomó növény (a legmakacsabb gyomokat, mint pl. a tarackot is elnyomja). További teendő nincs vele (betegségek, kártevők nem jellemzőek). Öntözni sem szükséges.

Azt írják mindenhol (mi még nem tapasztaltuk), hogy vigyázni kell a csicsókával, mert kiirthatatlan, ha nagyon elszaporodik, ezért érdemes kerítés mellé, a kert szegényesebb, eldugottabb területén termeszteni, amit másra nem nagyon tudnánk használni. Termését (a gumókat) ősztől tél végéig/tavasz elejéig szedhetjük. A gumók 8-10 fokos talajhőmérsékleten indulnak sarjadásnak. A gumók egyébként nem fagyérzékenyek (valahol azt olvastam, akár a mínusz 30 fokot is elviseli), így nyugodtan hagyjuk a földben télen is (mondjuk, ha olyan kemény, hideg telünk van, amilyen most volt, akkor nem tudunk szedni belőle). Egy tő alatt kb. 1,5 kg termésre lehet számítani. Gumóját nem lehet sokáig tárolni, ezért mindig annyit szedjünk, amennyi el is fogy 1-2 nap alatt. Ettől függetlenül olvastam már, hogy veremben azért meg lehet próbálkozni néhány hónapos tárolással is.

Amiért végül most jobban kutakodni kezdtem csicsóka ügyben, az a gyógyhatása. Nagyon magas a rosttartalma (a krumpliénál 5-6-szor nagyobb). A legmagasabb inulint tartalmazó növényünk (14-16 %). Az inulin vízben oldódó nagy méretű rost, ami a bélben sértetlen marad (nincs olyan enzimünk, ami meg tudná emészteni) így magához vonzza a jó baktériumokat. Az inulin probiotikus, tehát tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak. Gátolja az egyéb szénhidrátok felszívódását, laktató, gátolja a székrekedést. Káliumban, kálciumban, cinkben, magnéziumban és foszforban gazdag. Azt is olvastam, hogy gyerekkori ételallergiák, pollenallergiák, asztma, szív-és érrendszeri betegségek, koleszterinproblémák és cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott a csicsóka rendszeres fogyasztása.

Egy jó tanács: ha nem szoktunk hozzá a csicsókához, akkor először keveset együnk belőle, mert puffaszthat. Nálunk már nem igazán okoz problémát (maximum, ha túl sokat eszünk belőle :)). Az íze is eléggé jellegzetes, elsőre furcsa lehet, de aztán nagyon meg lehet kedvelni.

Hamarosan virágzik a som

A som az első gyümölcs a kertben, ami virágzik. Ha továbbra is olyan meleg lesz, amilyen most van (nálunk, az ország közepén 16 fok, délkeleten 21 fok), akkor napokon belül virágba borul az egész bokor. Ma reggel így nézett ki: