Csicsóka. Ismerkedjünk, fogyasszuk és gyógyuljunk.

Ismerkedünk egymással. A csicsóka és én (mi). Sokáig csak egy kis bokor volt belőle a kertben, ahol nem is nagyon termett, mert árnyékos helyre üétettük. Tavaly aztán kitaláltam, hogy csicsókát akarok termeszteni (és enni), ültessük hát hátra, a kerítés mellé. Úgy olvastam, a csicsóka igénytelen növény és bárhol megterem. Arra a helyre szántam a csicsókasort, ahol eddig szinte minden zöldség csak vegetált, nem nagyon hozott szép és bő termést. Ha jól emlékszem, tavasszal ültettük és nem is bíztam abban, hogy lesz belőle valami, mert nem volt idő foglalkozni vele. Végül sikerült. Hatalmas szárat növesztett. Minimum 3 méter magasra nőtt. Ősszel nem szedtünk belőle, télen már lett volna kedvem hozzá, de hosszú, kemény telünk volt, így a fagyos föld miatt nem volt esély arra, hogy megkóstoljuk. Most viszont, február utolsó hétvégéjén végre eljött a nap, meglestük, mi lapul odalent. Egy bokor alól két közepes edény csicsókánk lett. Egyik feléből készült sütőben sült, tejszínes csicsóka, másik feléből nudlit gyúrtam, adtam belőle ajándékba és maradt vetőgumónak való is. Hétvégén szedünk még fel gumókat a többi bokor alól is. Azokból megpróbálok lekvárt főzni, mert számos jótékony hatásáról olvastam. Másik részéből csicsókakrémet készítek, de szeretném kipróbálni nyersen is salátába vagy gyümölcslével keverve, ill. egy kenyérlángoshoz hasonló, de krumpli helyett csicsókát tartalmazó ételt is sütnék belőle (vagy pogácsát). Tervem tehát van, remélem, időm is lesz, hogy szépen sorban megvalósítsam őket. Az Ízőrző nevű blogomban gyűjtöm a kipróbált csicsókás receptjeimet: itt.  

Mi mindent lehet még készíteni csicsókából? Láttam már csicsókalekvárt cseresznyével, sárgabarackkal, eperrel keverve, tócsnit, rizottót, chips-et, köretet (tejszínesen, pürésítve, sütve), krémlevest, levesbetétet, szárítva, rakottan tojással, kolbásszal, tejföllel, kelt tésztába töltve, nyersen salátának elkészítve (öntetekkel, dióval, almával), nyersen kipréselve gyümölcslevekkel keverve, nudlinak elkészítve. Tulajdonképpen bármit készíthetünk belőle, amit amúgy krumplival készítenénk, sőt, annál még sokkal több étel alapanyaga lehet. Több helyen olvastam azt is, hogy a csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb téli zöldségek közé tartozik és drága halakkal, homárral, libamájjal, szarvasgombával kínálják.

A csicsóka közeli rokonságban áll a napraforgóval. Észak-Amerikából került francia közvetítéssel Európába a 17. század elején. A csicsóka virágai a napraforgóéhoz képest jóval kisebbek és később, augusztusban nyílnak. A növény szára vékonyabb a napraforgónál és nagyon magasra, akár 3 méterre is megnőhet. Gumói nem közvetlenül a tövön, hanem az 5-20 cm hosszú gyökérrészen találhatók. A héj színe lehet többféle színű (fehér, sárga--->nagyobb hozamú, piros, lilás---> ellenállóbb). Évelő, több hasznú növény, ugyanis nem csak emberi fogyasztásra alkalmas, hanem leveles szárát zölden adják állatoknak vagy silónak készítik el, gumóját takarmányozására (sertés, juh, nyúl) használják. Vannak országok, ahol üzemanyagot készítenek belőle, de felhasználja a szeszipar és a gyógyszeripar is.

Gumóját ültethetjük tavasszal (fagyok elmúltával április elejéig) és ősszel is. Az erre szánt területet alaposan elő kell készíteni talajlazítással majd gereblyézéssel. 7-9 cm mélyre kell ültetni. Igénytelen, bármilyen talajban elvan, de talajzsaroló növényként ismert, így érdemes istállótrágyát is kihelyezni ültetés előtt. Napos, esetleg félárnyékos helyet igényel. Gyomelnyomó növény (a legmakacsabb gyomokat, mint pl. a tarackot is elnyomja). További teendő nincs vele (betegségek, kártevők nem jellemzőek). Öntözni sem szükséges.

Azt írják mindenhol (mi még nem tapasztaltuk), hogy vigyázni kell a csicsókával, mert kiirthatatlan, ha nagyon elszaporodik, ezért érdemes kerítés mellé, a kert szegényesebb, eldugottabb területén termeszteni, amit másra nem nagyon tudnánk használni. Termését (a gumókat) ősztől tél végéig/tavasz elejéig szedhetjük. A gumók 8-10 fokos talajhőmérsékleten indulnak sarjadásnak. A gumók egyébként nem fagyérzékenyek (valahol azt olvastam, akár a mínusz 30 fokot is elviseli), így nyugodtan hagyjuk a földben télen is (mondjuk, ha olyan kemény, hideg telünk van, amilyen most volt, akkor nem tudunk szedni belőle). Egy tő alatt kb. 1,5 kg termésre lehet számítani. Gumóját nem lehet sokáig tárolni, ezért mindig annyit szedjünk, amennyi el is fogy 1-2 nap alatt. Ettől függetlenül olvastam már, hogy veremben azért meg lehet próbálkozni néhány hónapos tárolással is.

Amiért végül most jobban kutakodni kezdtem csicsóka ügyben, az a gyógyhatása. Nagyon magas a rosttartalma (a krumpliénál 5-6-szor nagyobb). A legmagasabb inulint tartalmazó növényünk (14-16 %). Az inulin vízben oldódó nagy méretű rost, ami a bélben sértetlen marad (nincs olyan enzimünk, ami meg tudná emészteni) így magához vonzza a jó baktériumokat. Az inulin probiotikus, tehát tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak. Gátolja az egyéb szénhidrátok felszívódását, laktató, gátolja a székrekedést. Káliumban, kálciumban, cinkben, magnéziumban és foszforban gazdag. Azt is olvastam, hogy gyerekkori ételallergiák, pollenallergiák, asztma, szív-és érrendszeri betegségek, koleszterinproblémák és cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott a csicsóka rendszeres fogyasztása.

Egy jó tanács: ha nem szoktunk hozzá a csicsókához, akkor először keveset együnk belőle, mert puffaszthat. Nálunk már nem igazán okoz problémát (maximum, ha túl sokat eszünk belőle :)). Az íze is eléggé jellegzetes, elsőre furcsa lehet, de aztán nagyon meg lehet kedvelni.