Tömören fogalmazva a spárga termesztésének menete a következő:
1. Első év tavaszán elvetjük a magokat.
2. A második évben átültetjük a végleges helyére.
3. A harmadik évben akár szüretelhetünk is (de csak május közepéig), mert ekkor már kinő pár vastagabb spárgasíp, de igazából a 4. évtől számíthatunk bőséges és jó minőségű termésre (ekkor már június közepéig szedhetjük).
Sok oldalon olvasható, hogy érdemesebb inkább előnevelt palántát vásárolni, de szerintem felesleges. Igaz, vásárolt palántával egy évet nyerhetünk és egy évvel hamarabb szüretelhetünk.
A spárga évelő növény és 10-15 évig egy helyben maradhat, de tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajon, 20-25 évig is biztonsággal teremhet.
Létezik zöld és fehér spárga. Mi zöld spárgát termesztünk, mert szerintem ezzel kevesebb a munka (nem kell bakhátazni), másrészt a zöld spárgában több a vitamin és ásványi anyag, klorofillban gazdag. Ráadásul étkezéskor nem kell megpucolni, legfeljebb az alsó részét, mert kevésbé hajlamos a fásodásra, továbbá az íze is finomabb fehér társánál. Egyébként különbség nincs a fehér és a zöld spárga közt, csak annyi, hogy a zöldet éri a fény, a fehéret nem, mert folyamatosan töltögetve, takarva van.
Érdekesség, hogy nyúlárnyéknak is nevezik a spárgát, mert nyaranta akár másfél méteresre is megnőnek a hajtásai és így bőven nyújthat árnyékot akár állatoknak is.
Közeli rokona egyébként a virágárusoknál kapható, a virágcsokrokhoz kötött zöld díszspárgának.
A spárga vetése
Laza, gyommentes talajba kell elvetni a magokat, április második felében. A magokat 2,5 cm mélyen (laza talajon 4 cm), 20 cm sortávra vessük. Ha alacsonyabb a hőmérséklet, sokára csírázik ki, ezért jelöljük meg a vetés helyét, a talajt pedig tartsuk nedvesen. Csírázáskor igényli a spárga a legnagyobb meleget, 20-25 fokot. Ha kikeltek a magok, egyeljük ki a sort és tartsunk kb. 8 cm tőtávolságot. Mindig gondoskodjunk a gyommentességről.
Az itthoni próbálkozás 4 éve elég nehezen indult. Korábban is volt vetve, száraz is volt a tavasz, egy hónap alatt semmi nem kelt ki. Aztán egy meleg májusi napon a talajt kicsit fellazítva, vigyázva, hogy a vetés sorát közvetlenül ne bolygassuk kapott egy alapos öntözést, és egy hét alatt kikelt. A csíranövények elég érdekesek, először nem is tudtuk, hogy az a spárga, vékony, szeldelt levelű, kicsit hasonlít a kaporra vagy az édeskömény levelére.
A spárga ültetése
A következő évben (tavasszal) végleges helyére ültetjük a gyökereket. Mélyen felássuk a talajt és alulra érett szerves trágyát, rá komposztot szórunk, erre helyezzük a gyökereket 30 cm tőtávra, 20 cm mélyen. végül az egészet betakarjuk komposzttal kevert földdel. Ha fehér spárgát szeretnénk, akkor erre még egy bakhátat is kell emelni. Sortávolságnak 100-150 cm-t írnak.
Ez a szakirodalom. Nálunk mondjuk vályogos-agyagos mezőségi talaj van, ami elég jó minőségű, szóval se trágyát, se komposztot nem kapott, a mélység is csak kb. fele az előírtnak, és a sortávolság is kevesebb, szintén kb. a fele. Arra azonban figyeltünk, hogy egy helyre csak egy növény kerüljön. Rengeteg palánta megmaradt, úgyhogy volt lehetőség válogatni, hogy csak a legszebbek kerüljenek ültetésre. Ültetés után, mint minden palántát, ezt is be kell iszapolni, hogy közvetlenül a gyökerekhez tapadjanak a talajrészecskék, a hajszálgyökerek csak így tudnak a talajba hatolni.
A spárga szedése
A megfelelően vastag, 15-20 cm hosszú sípokat (melyeken nem nyílt ki a spárgafej) egy éles késsel a talaj felszíne alatt 1-2 cm mélyen kell kivágni. Pontosan ott vágjuk ki, ahol a gyökérből kihajt, így kisebb esélyt adunk a spárgarozsdának és más fertőzésnek. A beteg és túl vékony sípokat is ki kell vágni, hogy a kártevők ne szaporodhassanak el. Ha lehet, azonnal fogyasszuk is el, mert szedés után óráról órára romlik a minősége (pl. felszedés után néhány órával emelkedik benne a keserű anyagok koncentrációja). Csak frissen jó (vannak trükkök, hogyan lehet 1-2 napig tárolni, de én ezt kerülöm, mindig el is fogyasztjuk szedés után).
Gondozás
Június 24. után már ne szedjünk le újabb sípokat, hagyjuk őket kifejlődni. Nyáron kapáljuk (2-3 alkalommal kézi kapálás) és időnként öntözzük (nem szabad és nem kell állandóan, 5-6 alkalommal). Ősszel pótoljuk a tápanyagot trágyakomposzttal. Szárát ősszel kivágjuk és megsemmisítjük vagy inkább komposztáljuk a fertőzések és kártevők szaporodásának elkerülése érdekében. Mennyire mélyen vágjuk ki? Ősszel a hajtások kivágása metszőollóval történik közvetlenül a talajfelszín fölött.
Kártevők, betegségek
Nálunk még nem jelentek meg a kártevők, betegségek, de már olvastam róluk: spárgalégy, spárgabogár, spárgatetű, spárgarozsda, fuzárium. Valószínűleg az az oka, hogy nálunk ezek nem jelentek meg, hogy a környékünkön közel, s távol sincs senkinél spárga.
A bogarak és a lárvák a zöld növényi részt rágják tavasztól őszig. A kártevőknek évente 3 nemzedéke is kifejlődhet. A fertőzött sípokat azonnal ki kell vágni. A rozsda a fiatal hajtásokat és a szárakat támadja meg. Évente 3-5 nemzedéke lehet. Őszre jelennek meg a sötét, áttelelő spóratelepek. A spárgalégynek évi egy nemzedéke van. Az imágók márciustól 4-8 héten át rajzanak. A nyűvek a szárban, gyökérben fejlődnek.
A fuzárium főleg nedves talajokon károsíthatja a spárgát.
Környezeti igénye
Csírázáskor igényli a spárga a legnagyobb meleget, 20-25 fokot. Gyökérzete bírja a száraz, hideg telet is. Kedveli a napfényt, árnyékban nem hoz hajtást, vagy, ha mégis, azok nagyon vékonyak lesznek. Csírázáskor és hajtásnövekedés idején sok vizet igényel, de egyébként jól bírja a szárazságot is (mélyreható, nagy gyökérzete van). A pangó vizet nem szereti. A szüreti időszak után nem igazán szoktuk öntözni. Laza, homokos talajon érzi magát a legjobban, de jól termeszthető más jellegű középkötött talajban is. Közepesnél nagyobb tápanyagigényű, ezért telepítés előtt fel kell tölteni a talajt szerves trágyával és 5 évente ezt meg kell ismételni.
Néhány érdekesség
A spárga gyógynövény is, mert vízhajtó és vesekő-eltávolító hatással bír.
A spárga legfinomabb része a feje (puha és ízletes). A szára rostosabb, enyhén kesernyés is lehet. A gyökérhez közelebbi része fásabb, bár zöld spárgánál ez ritkább (és sok múlik a helyes termesztésen is). Kevés kalóriát tartalmaz, viszont sok rostot, vitamint és ásványianyagot.
A spárga váltivarú (kétlaki) növény, azaz egy növényen csak hím vagy csak nőivarú virágok képződnek. Kis százalékban előfordulnak kétivarú, azaz hímnős virágok is.
Néhány spárgás étel receptje megtalálható a receptgyűjteményemben is, itt, az Ízőrző nevű blogon.
2015 áprilisa (3. év):
2016. március 14-én készült képek (4. év):
Forrás: Terebess, Valódi Sáfrány, Kertészet és szőlészet. Tankönyvtár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése