Március közepe: elkezdődött!

Dolgos hétvégém volt. Sajnos, nem a kertben, hanem a házban. Nagyon-nagyon ráfért már egy alapos takarítás. Az az igazság, hogy kicsit lassabban megy a munka az egyre növekvő hasméretem miatt, de igyekeztem a legtöbbet kihozni magamból. Szombaton egyedül voltam, mert a gyerekeket elvitte a mama még péntek délután, hogy nyugodtan tudjak rakodni, Rocker meg esténként tudja írni a szakdolgozatát.

Szombaton nekiestem hát a háznak. Előtte azért kipróbáltam egy új receptet. Hajdinaturmixot készítettem (angolul buckwheat parfait-ként lehet erre rákeresni, nem tudom, magyarul hogyan hívhatnám). A receptjét beírtam az Ízőrző nevű gasztroblogomba, IDE. Szerintem érdemes kipróbálni így, nyersen fogyasztva a hajdinát még annak is, aki idegenkedik a hajdina jellegzetes szagától és ízétől (ami főzés hatására jön elő). Sokáig mi sem szerettük a hajdinát, de most már van néhány recept, amit kipróbáltam és ízlett az egész családnak. Hajdinalisztet is tartok otthon, abból sok izgalmas süteményt készítettem már (keverve más gluténmentes lisztekkel). ITT találhatók a hajdinából készült ételek, ITT pedig azok, melyekbe hajdinalisztet (is) tettem.

Szombaton tehát takarítottam, pucoltam a lakást, ahol értem. Estére, mire Rocker hazaért az egyetemről, egy gyors vacsorát főztem: lecsót. Nyáron tettem el jó sok üveggel, így most csak hagymát kellett párolnom hozzá, megfűszerezve egy kis mangalicaszalonnával és kolbászdarabkákkal. Házi kovászos kenyeret ettünk hozzá.

Vasárnap folytattam a takarítást, Rocker pedig újabb szénát vett a kecskéknek. Ezúttal sikerült olyat venni, amit időben kaszáltak, amit fedett helyen tároltak és nem utolsó szempont, még a kecskéinknek is ízlik. Utána jött a földmérő, majd végre nekiállhatott Rocker a melegháznak. Már nagyon-nagyon időszerű volt az elkészítése. Végül vasárnap nem lett kész vele, de hétfőn munka előtt megcsinálta, így most már melegedhet benne a föld. Remélem, ez a fólia is kibír majd 3-4 évet úgy, ahogy az előző is. Vetni kellene már nagyon és a lemosó permetezést sem tudta még megcsinálni (igaz, ősszel volt egy, de tavaszit is szerettünk volna).

Vasárnap volt egy kis időm, hogy kimenjek körülnézni a kertben. Szépen növöget a sóska és a spenót. Kibújt már az ősszel elduggatott fokhagyma is. A saláták nem nőnek, valószínűleg már nem is fognak, így azokat újra kell vetni. A metélőfokhagyma és erdei fokhagyma is nagy már, a fűszereim is zöldülnek: a rozmaring egész télen, még a mínusz 20 fok ellenére is gyönyörűen virít, de zöld már a kakukkfű és az oregánó is (ezen meg is lepődtem, mert múlt héten még semmi nem volt). Tavaly 4 tő rebarbarát palántáztunk. Ebből kettő maradt meg. Kicsit szomorú vagyok, de majd veszek magot és ültetek újat.

Megkaptam a földhivataltól is a hivatalos értesítést: földművesként regisztráltak. Most már aztán tényleg vásárolhatnám a földeket, ha lenne miből és persze, ha lenne mit. A novemberben beadott pályázattal kapcsolatban még nincs hír. Úgy gondolom, hogy 2-3 hónapig még nem is lesz. Ez nagyban megnehezíti a tervezést, hogy merre indulhatunk tovább, mire számítsunk, hogy osszuk be időnket és pénzünket, hány és milyen jellegű vendégházunk lesz stb.

Nekem még 2 hét van hátra a munkából, utána szabadságra, majd szülési szabadságra megyek. Megmondom őszintén, már nagyon várom, hogy végre újra otthon legyek a gyerekekkel. Szeptemberben jöttem vissza dolgozni, de ez a néhány hónap maga volt az örökkévalóság. Nem kaptam feladatokat, amit kaptam, az sem volt nagy kihívás. A feladataim komolyságát mutatja, hogy helyettem egy diákot vettek fel (heti 2,5 napra). Személyes ellentétek is megjelentek, így azt hiszem, mindenkinek sokkal jobb lesz külön. Most éppen az irodában ülök, gyönyörűen süt a nap, szép szélcsendes idő van és a kezem-lábam bizsereg, mert mennék már ki, mennék a kertbe, vetném a magokat, aztán meg izgatottan nézegetném minden nap, mikor bújnak már ki a kis növénykék.

A héten újra belevetem magam a sajtkészítésbe. Vagyis először túrót kell készítenem, mert Gergőnek már megígértem a lenyomkodott túrót, amit annyira szeret (receptje ITT). Borbás Marcsi egyik műsorában láttam a receptet, amit természetesen ki kellett, hogy próbáljak. Tudni kell, hogy a fiam nem eszi meg a túrót nyersen, na, de ezt a lenyomott túrót egyből megkóstolta és meg sem várhattuk, hogy érjen néhány napot. Pannival megeszegették. A hét végére több lesz a kecsketejünk is, mert elkezdődik a kecskék elválasztása. Éjszakára külön zárjuk őket, így reggelente már három kecskét tudunk fejni. És persze a leendő tyúkjaink helyét is elő kell készíteni. Nagyon izgalmas!

Nem fényképeztem, de az idén már ettünk zsázsát. Az első adag még az ablakban kelt ki, a második már a meleg teraszon. A paradicsom-és paprikapalánták is mind kikeltek és idén a batáta is hamar, 2-3 hét alatt kicsírázott és hatalmas leveleket növesztett (tavaly ez nagyon lassan ment, már szinte fel is adtam, mikor végre megjelentek a levelek). Idén majd jobb helyre ültetjük a batátapalántákat (napfényes helyre), így ősszel biztosabb lesz a siker.

Hajdinaturmix

Sóska

Rebarbara

Vöröshagyma

Hóvirág (a szomszéd oldalán, de a kerítés mellett).

Fokhagyma

Spenót

Erdei fokhagyma

Szamóca (de én epernek hívom)

Som 

Egy díszbokor, a nevét nem tudom.

Mogyoró

Tárkony

Metélőhagyma

Kakukkfű

Készül a fólia.

Fejés

Vasárnap óta az egyik anyakecskét már napi kétszer feji Rocker. Sajnos a múltkor vásárolt széna nem a legjobb minőségű, így a kecskék nem is nagyon fogyasztják. Emiatt az abrakot Rocker visszavette, így az anyakecske is kevesebb tejet ad. Ez az egy kecske fedezi most a napi tejszükségletünket, ami éppen arra elég, hogy igyunk belőle, a gyerekek zabkásáját főzzem vele és néha ételekbe is kerüljön, ha szükséges. Ami még meglepett, hogy milyen zsíros a tej. Két-három éve iszunk kecsketejet, amit másoktól szoktuk vásárolni. Azok tetejére nem nagyon jött fel másnapra egy finom tejszínes réteg (pont úgy, mint a tehéntejnél). A mi kecskénk teje viszont annyira zsíros, hogy pasztőrözés után, mire kihűl a tej, kanállal le tudok szedni egy viszonylag vastag tejszínes réteget. Ez nekem különösen tetszik és az is, hogy nincs erős kecskeíze a tejnek (mondhatni, szinte semennyire, pedig én kismamaként most mindent jobban megérzek).

A fejés könnyen megy, nagyon jó tőggyel rendelkezik a kecske. Már a gyerekek is fejték őt és Rocker elmondása szerint igen ügyesen. Én vagyok az egyetlen, aki még nem próbált fejni, pedig meg kell majd tanulnom, mert, ha valami közbejön és Rocker nem tud fejni, akkor nekem kell majd.

A héten kapunk új szénát, remélem, az jobban ízlik majd a kecskéknek, akkor emelhető az abrak adagja is és több tej jut az asztalunkra.

Korábban már írtam, hogy két gödölyénk született, a többi gida lett. Eredetileg úgy gondoltuk, a két gödölyét megtartjuk. Az egyikkel nincs is semmi gond, mert szép nagy, életerős volt már születéskor is. Külsőre is nagyon tetszetős, szép kecske lesz belőle. Igazi alpesi kecske. A másik viszont, a kis Foltoska. Kiokosodtunk, hogy előhasi kecske gödölyéjét nem célszerű megtartani, mert nem lesz jó tejelő. Pedig Rocker már az elején eldöntötte, hogy Foltoskát megtartjuk. Mondtam neki, nagyon fogom sajnálni, ha mégsem maradhat, de ebbe nem akarok beleszólni, mert az állattartás nem az én területem. Azt teljesen rá bízom. Így most neki kell majd eldöntenie, mi a fontosabb és mi a cél: hobbiállatokat is tartani vagy kizárólag a minél nagyobb tejhozamra rámenni.

Picike földecske

Vasárnap vettünk egy kis földet. Nem nagy, 2000 nm területű szántóföld a telkünk mögött. Szép is lenne az élet, ha elmondhatnánk, hogy most már a mi földünk az a föld. Ez azonban nem így van, mert a földvásárlás nem ilyen egyszerű Magyarországon. Szerződés megírása és a vételár kifizetése után bizony hosszú időszak, akár fél év-9 hónap is eltelik, mire a vásárlóé lesz a föld. Így hát mi sem tudunk jobbat, mint várunk. Azért vettük egyébként azt a területet, hogy a kecskéknek legyen majd több helyük legelni.

Földműves

Miután megszereztem az aranykalászos gazda bizonyítványt, tegnap elmentünk a Földhivatalba, hogy földművesként regisztráltassam magam. Meglepően gyorsan ment az ügyintézés. 8 előtt értünk oda, pontban 8-kor kezdődött az ügyfélfogadás és negyed 9-kor már végeztünk is. Szinte hihetetlen, hogy létezik olyan hivatal, ahol ilyen gyorsan és olajozottan mennek a dolgok.

Csicsóka. Ismerkedjünk, fogyasszuk és gyógyuljunk.

Ismerkedünk egymással. A csicsóka és én (mi). Sokáig csak egy kis bokor volt belőle a kertben, ahol nem is nagyon termett, mert árnyékos helyre üétettük. Tavaly aztán kitaláltam, hogy csicsókát akarok termeszteni (és enni), ültessük hát hátra, a kerítés mellé. Úgy olvastam, a csicsóka igénytelen növény és bárhol megterem. Arra a helyre szántam a csicsókasort, ahol eddig szinte minden zöldség csak vegetált, nem nagyon hozott szép és bő termést. Ha jól emlékszem, tavasszal ültettük és nem is bíztam abban, hogy lesz belőle valami, mert nem volt idő foglalkozni vele. Végül sikerült. Hatalmas szárat növesztett. Minimum 3 méter magasra nőtt. Ősszel nem szedtünk belőle, télen már lett volna kedvem hozzá, de hosszú, kemény telünk volt, így a fagyos föld miatt nem volt esély arra, hogy megkóstoljuk. Most viszont, február utolsó hétvégéjén végre eljött a nap, meglestük, mi lapul odalent. Egy bokor alól két közepes edény csicsókánk lett. Egyik feléből készült sütőben sült, tejszínes csicsóka, másik feléből nudlit gyúrtam, adtam belőle ajándékba és maradt vetőgumónak való is. Hétvégén szedünk még fel gumókat a többi bokor alól is. Azokból megpróbálok lekvárt főzni, mert számos jótékony hatásáról olvastam. Másik részéből csicsókakrémet készítek, de szeretném kipróbálni nyersen is salátába vagy gyümölcslével keverve, ill. egy kenyérlángoshoz hasonló, de krumpli helyett csicsókát tartalmazó ételt is sütnék belőle (vagy pogácsát). Tervem tehát van, remélem, időm is lesz, hogy szépen sorban megvalósítsam őket. Az Ízőrző nevű blogomban gyűjtöm a kipróbált csicsókás receptjeimet: itt.  

Mi mindent lehet még készíteni csicsókából? Láttam már csicsókalekvárt cseresznyével, sárgabarackkal, eperrel keverve, tócsnit, rizottót, chips-et, köretet (tejszínesen, pürésítve, sütve), krémlevest, levesbetétet, szárítva, rakottan tojással, kolbásszal, tejföllel, kelt tésztába töltve, nyersen salátának elkészítve (öntetekkel, dióval, almával), nyersen kipréselve gyümölcslevekkel keverve, nudlinak elkészítve. Tulajdonképpen bármit készíthetünk belőle, amit amúgy krumplival készítenénk, sőt, annál még sokkal több étel alapanyaga lehet. Több helyen olvastam azt is, hogy a csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb téli zöldségek közé tartozik és drága halakkal, homárral, libamájjal, szarvasgombával kínálják.

A csicsóka közeli rokonságban áll a napraforgóval. Észak-Amerikából került francia közvetítéssel Európába a 17. század elején. A csicsóka virágai a napraforgóéhoz képest jóval kisebbek és később, augusztusban nyílnak. A növény szára vékonyabb a napraforgónál és nagyon magasra, akár 3 méterre is megnőhet. Gumói nem közvetlenül a tövön, hanem az 5-20 cm hosszú gyökérrészen találhatók. A héj színe lehet többféle színű (fehér, sárga--->nagyobb hozamú, piros, lilás---> ellenállóbb). Évelő, több hasznú növény, ugyanis nem csak emberi fogyasztásra alkalmas, hanem leveles szárát zölden adják állatoknak vagy silónak készítik el, gumóját takarmányozására (sertés, juh, nyúl) használják. Vannak országok, ahol üzemanyagot készítenek belőle, de felhasználja a szeszipar és a gyógyszeripar is.

Gumóját ültethetjük tavasszal (fagyok elmúltával április elejéig) és ősszel is. Az erre szánt területet alaposan elő kell készíteni talajlazítással majd gereblyézéssel. 7-9 cm mélyre kell ültetni. Igénytelen, bármilyen talajban elvan, de talajzsaroló növényként ismert, így érdemes istállótrágyát is kihelyezni ültetés előtt. Napos, esetleg félárnyékos helyet igényel. Gyomelnyomó növény (a legmakacsabb gyomokat, mint pl. a tarackot is elnyomja). További teendő nincs vele (betegségek, kártevők nem jellemzőek). Öntözni sem szükséges.

Azt írják mindenhol (mi még nem tapasztaltuk), hogy vigyázni kell a csicsókával, mert kiirthatatlan, ha nagyon elszaporodik, ezért érdemes kerítés mellé, a kert szegényesebb, eldugottabb területén termeszteni, amit másra nem nagyon tudnánk használni. Termését (a gumókat) ősztől tél végéig/tavasz elejéig szedhetjük. A gumók 8-10 fokos talajhőmérsékleten indulnak sarjadásnak. A gumók egyébként nem fagyérzékenyek (valahol azt olvastam, akár a mínusz 30 fokot is elviseli), így nyugodtan hagyjuk a földben télen is (mondjuk, ha olyan kemény, hideg telünk van, amilyen most volt, akkor nem tudunk szedni belőle). Egy tő alatt kb. 1,5 kg termésre lehet számítani. Gumóját nem lehet sokáig tárolni, ezért mindig annyit szedjünk, amennyi el is fogy 1-2 nap alatt. Ettől függetlenül olvastam már, hogy veremben azért meg lehet próbálkozni néhány hónapos tárolással is.

Amiért végül most jobban kutakodni kezdtem csicsóka ügyben, az a gyógyhatása. Nagyon magas a rosttartalma (a krumpliénál 5-6-szor nagyobb). A legmagasabb inulint tartalmazó növényünk (14-16 %). Az inulin vízben oldódó nagy méretű rost, ami a bélben sértetlen marad (nincs olyan enzimünk, ami meg tudná emészteni) így magához vonzza a jó baktériumokat. Az inulin probiotikus, tehát tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak. Gátolja az egyéb szénhidrátok felszívódását, laktató, gátolja a székrekedést. Káliumban, kálciumban, cinkben, magnéziumban és foszforban gazdag. Azt is olvastam, hogy gyerekkori ételallergiák, pollenallergiák, asztma, szív-és érrendszeri betegségek, koleszterinproblémák és cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott a csicsóka rendszeres fogyasztása.

Egy jó tanács: ha nem szoktunk hozzá a csicsókához, akkor először keveset együnk belőle, mert puffaszthat. Nálunk már nem igazán okoz problémát (maximum, ha túl sokat eszünk belőle :)). Az íze is eléggé jellegzetes, elsőre furcsa lehet, de aztán nagyon meg lehet kedvelni.

Hamarosan virágzik a som

A som az első gyümölcs a kertben, ami virágzik. Ha továbbra is olyan meleg lesz, amilyen most van (nálunk, az ország közepén 16 fok, délkeleten 21 fok), akkor napokon belül virágba borul az egész bokor. Ma reggel így nézett ki:

Kezdődik

Megkezdődött a szezon. Minden évben bizsereg az ember keze-lába februárban és várja, mikor mehet ki a kertbe. Ilyenkor még hűvös van, de napközben, 10 és 14 óra között, ha süt a nap, akkor nagyon kellemes már kint tartózkodni akár órák hosszat. Mi is megnyitottuk a szezont: elkezdődött a metszés és napokon belül a vetés is. Idebent már kikeltek a palántának valók (legalábbis a paprika), de odakint még nem vetettünk semmit. Kicsit lassan haladunk, mert Rocker csak vasárnap tud a ház körüli munkákkal foglalkozni, én meg egyrészt mindent nem tudok megcsinálni (mert pl. nem értek a metszéshez), másrészt 27 hetes kismamaként már nem is mindent tudnék elvégezni, meg természetesen a két gyerkőc is itt van velem.

Ma kiválogattuk a vetőmagokat. A gyerekek is nagy élvezettel pakolgatták a csomagokat. Egyelőre a legszükségesebbeket hagytuk elől. A melegágy se készült még el. Ősszel lekerült róla a fólia, mert 3 év után már szétszakadt (nagyon jól bírta, ugyanis ez egy olcsó, 1 éves fólia volt csak). A fagy és most az egyetem miatt Rockernek még nem volt ideje foglalkozni az új fólia felhúzásával.

Reggel mindannyian meglátogattuk a kecskefarmunkat. A kicsik először nem annyira akartak kijönni az ólból, de aztán megjött a kedvük és élénk ugrálásba kezdtek. Jövő héten három kicsit levágunk, egy megmarad húsvétig. A két gödölyét pedig megtartjuk. Legalábbis Rocker most ezen az állásponton van.

A kecskézés után hazajöttünk, én belevetettem magam a főzésbe. Végre felengedett a föld és szedhettünk csicsókát. Nagyon jó kis növény ez. Gond nincs vele, kártevője, legalábbis nálunk nem volt, egészséges és bőségesen terem. Egy bokor alól két közepes edénnyel lett. És még ott van hány bokor...Tejszínes csicsókát sütöttem halfasírthoz. A receptje fenn van a gasztroblogomon, az Ízőrzőn, itt.

Amíg én főztem, a gyerekek kint játszottak az apjuk körül. Gergő tanulta a metszés csínját-bínját. 4 és fél éves, de már most annyi mindent tud a mezőgazdasági munkákról ill. munkagépekről, hogy ámulat.

Tegnap kicsit körbenéztem a kertben. A sóska már szépen levelesedik, az ősszel elvetett spenót is bújuk. A fokhagymát és a salátaféléket még nem láttam növekedni. A barka is kinyílt.

Spenót

Sóska

Barka

Vetőmagok egy része.

Csicsóka

Kecsketej

Játszanak a gyerekek.

Logó

Február elején elkészült a logónk, kabalafiguránk. Egy "vicces kecske", ahogy Gergő mondja. Szerettünk volna valami egyszerűt, természeteset, ami azért valamennyire jellemez is minket. Első haszonállataink a kecskék, így a tervező is a kecske mellett döntött. Kértem, a színek és a betűtípus is legyen lazább, közvetlenebb, nem túl hivatalos stílusú.

Nagyon tehetséges a grafikus, csak ajánlani tudom. Fiatalos, ügyes, vannak ötletei. Tulajdonképp nem is javíttattunk semmit, már az első alkalommal megküldött logó elnyerte a család tetszését.

A tervező blogjában ezt az ismertetőt olvashatjuk a logóról:

"Egy ajánlás útján kaptunk egy kedves feladatot, hogy egy szerethető, falusi családi vállalkozáshoz arculatot tervezzünk. A projekt egy olyan hagyományos, falusi turizmusra épülő családi vállalkozás, ahol a falusi szálláshely mellett nagy szerepet kap a természetes alapanyagokból, saját telken termelt összetevőkből (zöldségek és állatok/ kecskék) készített hagyományos konyha is. A vállalkozás a Torkos Porta nevet kapta. Ügyfelünknek fontos volt, hogy a logó egyszerű és könnyen beazonosítható legyen, és amellett, hogy barátságos, természetes és vidám arculatot tükröz, ne legyen túl hivatalos és komolykodó. Legfontosabb célunk az volt, hogy a hitelesség és természetesség megtartása mellett, egy kis huncutságot, viccet is csempésszünk az arculatba. Szerintünk sikerült, ti hogy gondoljátok?"

https://avesophia.hu/grafika/torkos-porta/

(A képek forrása: Ave Sophia Design Stúdió):

Harmadik ellés

Ma, február 27-én megellett a harmadik anyakecskénk (Dzsodzso) is. Neki is ikrei születtek: egy gida és egy gödölye. Délután ellett az istállóban. Mire Rocker és Gergő odaértek, már kint is voltak a kicsik. Nagyok, hamar felálltak, jól szopnak. Ügyesek. Ezzel erre az évre lezárult az ellés időszaka. Kicsit nőnek a bakok, aztán levágjuk őket. Foltoskát megtartjuk. Egy újabb időszak veszi kezdetét hamarosan: fejés, sajtkészítés, aztán ősszel minden kezdődik elölről.