2017. március 29., szerda

Sóska (termesztés, torta, leves és más)

Volt idő, mikor szerettem, aztán egyik évben túl sokat ettem belőle és 2 évig rá sem bírtam nézni. Mindig sóskamártást/főzeléket készítettünk belőle, amit főtt tojással, később, mikor már egyedül laktam, bundáskenyérrel ettünk. Krumplival soha, mert úgy nem szeretem. Két-három éve aztán bevillant a gondolat: az nem létezik, hogy ebből a zöldségből csak ezt az egy ételt lehet készíteni. Az interneten rákerestem és bizony megvilágosodtam: ehetjük nyersen, salátaként, netán gyümölcsökkel összeturmixolva úgynevezett zöldturmixként, főzhetünk belőle különféle krémleveseket, készíthetünk belőle tésztaszószt vagy fasírtok mellé nyers szószt, sőt, tehetjük palacsintába és bizony még tortákat, valamint édes és sós pitéket is süthetünk belőle. Már elég sok receptet kipróbáltam és ezeket fel is jegyeztem a receptes gyűjteményünkbe, az Ízőrző nevű blogunkba. Ezzel kapcsolatban készítettem egy összefoglalót, melyet ITT lehet megnézni.

Tavaly vetettük új helyére a sóskát, amiből szép termésünk lett a nyáron. Most még kicsi, nem tudom szedni, de már nagyon várom, hogy újra szedjek belőle és valamelyik kedvencünket elkészíthessem. Van, akinél már sokkal nagyobbak a sóskalevelek, de a mi kertünk kevésbé meleg, mint az övéké, így nekem még várnom kell néhány hetet. Idén vetettünk egy újabb helyre is sóskát, hogy télire is tudjak eltenni.

A sóska évelő növény, így nem kell minden évben újra vetnünk (olyan 4-5 évente szoktuk újra vetni). Az első zöldségek egyike tavasszal. Naposabb vagy félárnyékos helyet kedveli, de úgy vettem észre, jobban szeret a mostani helyén, ahol a nap egy részében félárnyékban lehet (azaz a nap egy részében közvetlenül éri a fény, a nap második felében viszont már árnyékosabb). Itt nem magzik fel olyan gyorsan (a régi helyén nagyon sütötte a nap, hamar kiszáradt a föld és nem győztem a magszárakat letépkedni). A sóska vízigénye nagy, így mind vetés után, mind tenyészidő alatt biztosítsuk számára a nedves talajt.

A magot (melyek nagyon aprók) 1-2 cm mélyre vessük márciusban vagy ősszel (augusztusban-szeptemberben). A magok már 2-4 fokon csíráznak. Csírázása lassú, hosszú ideig tart. Tavaly olvastam, azóta igyekszem betartani, hogy szedésnél nagyon figyelni kell arra, hogy a fiatal leveleket, az úgynevezett szívleveleket ne szedjük le, ne sértsük meg, mert akkor csökkentjük a későbbi termést. Tavaly már igyekeztem a legkisebb leveleket meghagyni és nem kopasztottam úgy meg a bokrokat, ahogy előtte szoktam.

Egy kis ízelítő. A receptek az Ízőrzőn, ITT.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése