Gyümööölcs!

Sokszor nehéz, sokszor inkább én is mennék kirándulni vagy csak heverésznék, olvasnék kedvemre egész nap, de mikor érik minden, amikor leszedhetjük a saját piacunkról (a kertből) az egészséges, friss, illatos gyümölcsöt, zöldséget, akkor azt mondom, hogy mégis nagyon jó nekünk.

Paradicsom

Egy-két hete, hogy beköszöntöt az igazi meleg, minden nap másként fest a kert. Minden napra jut valami szemmel látható változás. Vasárnap még csak virág volt a cukkinin, hétfőre már ott a zöldség is. Egyik nap még éretlen a málna, másik nap piros. A cseresznye sárgából rózsaszínbe, majd pirosba vált pillanatok alatt. Ha egy nap kimaradna és nem járnám végig a kertet, két-három nap múlva már egy egész más kerttel találnám szembe magam. A karalábé olyan gyorsan megérett, hogy majdnem el is felejtettem felszedni (volt belőle főzelék, sült csirke mellé köret és palacsintatésztában is sütöttem egy adagot. A maradék blansírozás után ment a fagyasztóba). Az egyik sor zöldborsót leszedtem. A később érő fajta majd talán jövő hétre érik meg. Volt már itt borsós pitétől kezdve borsófasírton át minden. Jó pár zacskóval tettem el a mélyhűtőbe is. Uborkát minden estére találok a fóliában és a paprikáról ne is beszéljünk. Gyönyörűen érik. A tapasztalat az, hogy hiába van fóliasátrunk, érdemes már februárban elvetni a paprika- és paradicsommagokat idebent. Az ablakpárkányon jól elvannak (kicsit megnyúlnak, de ez nem gond), majd, mikor már nincsenek fagyok, kivisszük a fóliába. Amikor megerősödik, akkor vagy a fóliában ültetjük el vagy kint a kertben. A paradicsom gyönyörűen rendbejött. Áprilisban ültettük ki a palántákat és sajnos volt egy hét, amikor fagyott. A paradicsom levelei ezért sokáig sárgás színűek voltak (gondolom, kicsit megfagytak). Már azt hittem, tönkrementek, de szerencsére beavatkozás nélkül meggyógyultak. Most már szép, erős és egészséges zöld színű a levele.

Itt a leszedett sor:

Ez meg anyuék termésének egy része:

Már szép a paradicsom kint is:

Ez az új telken termett. Nem tudom, mi a neve, csak azt, hogy éretlennek tűnik, de nagyon édes:

Virágzik az oregánó:

Itthon

Az előző bejegyzésben arról meséltem, hogy hol jártunk a hétvégén. Most viszont azt szeretném leírni, milyen hangulatban indultam el itthonról.

Már hónapok óta vártam, hogy mehessek Gyűrűfűre. Nagyon szeretnék minél jobb sajtot készíteni, egyelőre főleg a magam és családom örömére. Eljött a hét, mikor már csak pár nap volt hátra az indulásig. Egyre idegesebb lettem. Nem csak amiatt, hogy előre kell készítenem egy csomó ételt a családnak, meg még a borsót is el kell tennem indulás előtt és még a kertet is rendbe kellett vágni, hanem azért, mert el kellett mennem itthonról. Aztán eljött az indulás napja. Végigsétáltam a kertben. Elmentem a szőlősor mellett és megéreztem a virágzó szőlő illatát, amit nagyon szeretek. Ránéztem a dúsan virágzó cukkinira, majd megláttam a mákvirágokat. Leszakítottam és megettem néhány cukorborsót, kerestem érett eperszemeket és csipegettem a pirosodó ribizliből. Megláttam a "kamillamezőt"  a pince tetején és a nyíló levendulát. Lehetne még sorolni, de most nem teszem. Akkor úgy éreztem, én nem tudok még csak pár napra sem kilépni ebből a kertből. Azt hiszem, ez már függőség.

Természetesen aztán helyrebillentem azért indulás után és akkor már ismét izgatottan vártam, hogy sok új és hasznos információval legyek gazdagabb a hétvégén. Jól és gyorsan eltelt az a pár nap, amit az ország déli részén töltöttünk, de azért olyan jó volt ismét itthon lenni.

Sajtkészítő tanfolyamon jártam

A hétvégén elutaztunk mind a négyen. Az úti cél Helesfa és Gyűrűfű volt. A szállásunk Helesfán, a Galóca vendégházban volt, a tanfolyam pedig a gyűrűfűi Tündérmajorban. A tanfolyam pénteken kezdődött, de mi már csütörtök délután elutaztunk, mert így kényelmesebb volt a gyerekek miatt. Rocker most legalább el tudott tölteni pár napot a gyerekekkel, ráadásul úgy, hogy én, mint folyton irányító és aggódó anyuka, nem szóltam bele a mókájukba. Bicajoztak, játszótereztek, fociztak, piknikeztek, de leginkább az udvarban lévő állatokkal foglalkoztak. Gergő folyton a kecskéket etette, Panninak meg a nyulak és a macskák tetszettek legjobban. Az első nap mást nem is csináltak, csak az állatok körül sündörögtek.

A tanfolyam felépítése úgy nézett ki, hogy első és második nap félkemény sajtot, túrót, ordát, lágy sajtot készítettünk, de elhangzottak praktikus tanácsok tejfeldolgozó üzem létesítésével kapcsolatban, tárolásról, tejhibákról, csomagolásról. A harmadik nap második felében én már nem vettem részt az előadáson, mert Rocker az áprilisi, 3 napos tanfolyamukon már meghallgatta az állattartással kapcsolatos tudnivalókat.

A tanfolyam alatt természetesen étkezést is lehetett kérni, ahol csupa kecskés ételt szolgáltak fel. Én nem fizettem be, mert az utazás előtt egy nappal megfőztem mindent, amire a családomnak szüksége lehet az útra (nagy munka volt, de hosszú az éjszaka), valamint vittünk itthonról salátát és gyümölcsöket, sütöttem kenyeret, vittünk tejet, így takarékosan megoldottuk az utazás e részét.

A héten újra belelendülök a sajtkészítésbe (utazás előtti 2 hétben már nem készítettem túrón és krémsajton kívül semmit, mert nem akartam magukra hagyni a sajtokat, míg nem vagyok itthon). Na, de most, az új információk birtokában alig várom, hogy ismét kísérletezzek. Jajj, csak lenne hosszabb a nap!

Hasznos volt a tanfolyam, ajánlom mindenkinek.

Semmiképp nem szeretném kihagyni, hogy indulás előtt néhány nappal Rocker egy komplett munkaruha felszereléssel tért haza. Kaptam fehér cipőt, nadrágot, felsőt és sapkát is. Nagyon örültem ennek az ajándéknak! Itt a cipő még utcai:

Május végén

Hamarosan levehetem az első uborkát és karalábét:

Újdonságok a kertben: cukorborsó lila és zöld színben. Azt olvastam, hogy a lila nem olyan édeskés és zsenge, mint a zöld. Meglátjuk. Fotózás közben kedvet kaptam, így ma vacsorára a zöldből már főztem is. Spárgás-cukorborsós tésztát készítettem. Amilyen egyszerű, olyan finom ez az étel. Soha nem ettem még cukorborsót, de az első kóstoló meggyőzött. Nyersen is igen finom amúgy.

Házi túróból készült kapros- túrós lepény és kovászos uborka lesz hamarosan a társa:

Bevált a februári palántanevelés. Már ilyen termés látható a paradicsomon. Februárban elvetette Rocker a magot. Bent, a lakásban neveltük a palántának valót. Nem túl ideális hely palántanevelésre, de sajnos jelenleg más megoldás nem jöhet szóba. A lényeg, hogy eléggé megnyúltak a végén a palánták, de szerencsére jött a meleg, kimehettek a fóliába és gyönyörűen helyrejöttek. A másik jó hír, hogy a sárguló paradicsomok, melyekről néhány napja írtam, kigyógyultak. Most már szép zöld mind. Valószínűleg tényleg az áprilisi fagy ártott meg nekik.

Tavaly vetettünk először jégsalátát. Nagy kedvenc volt. Idén sem maradhatott ki. Mi nem ritkítjuk, nem bánjuk, ha nem fejesedik.

Vízitormánk is most van először (ki kellene már gazolni, de senkinek nincs rá ideje):

Ez pedig a gyógyuló paradicsom (ezem kívül a fóliában is van kb. 6 tő és a kertben erre-arra, ahova fért, még 6 tő):

A paprikák, amiket Rocker ültetett szerda este. Panni is segített betakarni a palántákat.

És a chia mag kísérlet itt tart. Kíváncsi vagyok, mi lesz belőle:

Jelenleg a kamillát gyűjtögetem szorgalmasan, minden nap, a pince tetejéről. Leszedem és megszárítom, majd elteszem télire. Ezen kívül más eltennivaló most nincs a kertben, de ez hamar változhat, hisz minden reggel egy új kert fogad, annyit változik egy éjszaka alatt.

Szénaboglya

A múlt hét eléggé melós volt, az összes szabadidőm kaszálással töltöttem. Ez két hasznos következménnyel járt: egyrészt van egy jó adag széna, amit a kb. 1800 négyzetméterről lekaszáltam, másrészt ahogy úszni is csak mély vízben lehet, kaszálni is csak úgy lehet megtanulni, ha azt elég sokszor ismétli az ember. Nos, pár tízezer kaszasuhintás már a kezemben (illetve lábamban, hátamban) van, úgyhogy elmondhatom, hogy már nem vagyok teljesen kezdő. Mindig is szerettem kaszálni, de így, hogy ráéreztem a technikájára, egész más élmény.

Aztán ugye át kellett forgatni a levágott szénát, majd fölkupacolni. Elég szép boglya lett belőle, és még bőven volt ekkor, ami még éppen csak száradni kezdett. Szóval örülök, mert becslésem szerint kb. másfél nagybálányi (4-5 mázsa) szénánk lett. Már tényleg csak állat kell, ami megeszi.

Közben hétfőn elkészült a kerítés a "legelő" körül, úgyhogy indul az agyalás, hogy hogyan lehetne mihamarabb szállása a kecskéknek.

Hát most itt tartunk.

Aztán ma meg rohamtempóban kiültettem a fóliából 56 paprika tövet. Remélem, jobban sikerül, mint tavaly.

Az idei első gyümölcs a kertben

Végre! Ma leszedtem a gyerekekkel az év első gyümölcsét a kertben. Hihetetlen boldogok voltak, mikor szóltam nekik, hogy találtam érett epret (szamócát). Nem is gondoltam, hogy ennyire lelkesek lesznek. Számomra ez nagy öröm és boldogság.

Később a szomszéd is áthívott, hogy szedjük le nála is az epret, meg vigyünk cseresznyét. Gyönyörű, fekete, lédús, édes cseresznyéi vannak. Számomra ez az igazi öröm. Izgatottan várni minden évben, mi kel ki az elvetett magból (pedig már évek óta szedem a cukkinit, a paradicsomot, de mégis...), várni a sok finom gyümölcsöt, hogy beérjenek, finomakat főzni a zöldségekből. És közben gyönyörködni a gyerekekben, ahogy boldogan szedegetik a sok finomságot a kertben.

Kerítés

Tegnap elkészült a kerítés, így végre körbe lett kerítve a telek. Egy újabb kis lépés előre.

Felgyorsultak az események a kertben (is)

Innentől kezdve minden nap óriási változások várnak minket a kertben. Ez az az időszak, amikor nem győzöm kapkodni a fejem jobbra-balra. Meg persze a kezem a konyhában, ugyanis a befőzés, tartósítás szezonja is beindul hamarosan. Eddig spenótot tettem el, most pedig virágokat, leveleket gyűjtögetek télire teának és fűszernek, aztán hamarosan érik a meggy és indul a lekvár, befőtt, chutney főzése, valamint az aszalás. A spárga még mindig rendületlenül nő, a borsón már megjelentek a hüvelyek, a karalábé hamarosan szedhető, a káposzta is kezd fejesedni, már láttam pici paprikát és uborkát, a paradicsom tele van virággal. Minden kikelt már. Az idén még a pasztinák is, ami nagy szó két év sikertelenség után. Egyedül az óriásbab nem kelt ki és a fólián kívüli uborka kel nehézkesen. A paradicsom kissé csúnyán néz ki. A fóliában szép, harsogó zöld a levele, de kint sárgás némelyik (csak a régiek, az újak már szép zöldek). Állítólag a fagytól lett ilyen, ami egy vagy két hete volt felénk. Azt mondják, kiheveri. Merem remélni, mert nálam a paradicsom az egyik legfontosabb zöldség (vagy gyümölcs?) a kertben. (Frissítés május 7-én: most már szép zöld, erős a paradicsom.) Barack, cseresznye, meggy, ribizli, egres lesz bőven. Készítettem néhány képet, de mindent nem fényképeztem le, mert akkor reggelig töltögethetném a fotókat. Egyre szebb a kert, egyre izgalmasabb sétálni benne. Csak egy baj van. Olyan mostanában kevés idő jut nézelődésre.

Bodza

Kamilla

Szőlő

Chia mag kísérlet

Kapor

Uborka

Paradicsom

Paprika

Borsó

Borsó (a termés is lila lesz)

Borsó és dinnye

Répa

Cukkini

Málna pókhálóval

Mogyoró

Füge

A nevét nem tudom, de az illatát messziről érezni.

Ilyen közelről.

Az egyik kedvencem.

Levendula

Játszótér

Anyuék hagymája.

Szamóca, de én epernek hívom.

Káposzta

Karalábé