Római saláta

Kap egy külön bejegyzést, mert megérdemli. Mint minden évben, így idén is vetettünk néhány (számunkra) újdonságot a kertbe. A római saláta az egyik. Két évig a jégsaláta volt a nagy nyári kedvenc a saláták terén, de első kóstolás után egyből letaszította őt a trónról a római saláta.

Elvetettük tavasszal, gyönyörűen kikelt, nem ritkítottuk, nem ültettük szét, hagytuk úgy, ahogy kinőtt. Amelyiknek volt helye, az szépen befejesedett, ahol nagyon sűrűn kelt és menet közben sem ritkult a szedés által, ott nem fejesedik. Levelei hosszúkásak, erősek.

Miért a római saláta a legújabb kedvenc? Azért, mert nem magzik fel (legalábbis eddig még semmi jelét nem mutatta), nem rothad a levele, jól bírja a nagy meleget is, erős, lédús levelei vannak, melyek ráadásul még enyhén édeskés ízűek is.

Jövőre ebből többet vetünk. (Idén elég nagy salátakínálatunk van és volt a kertben, mert vetettünk a római salátán kívül jégsalátát, amiből még nem is ettünk, volt lollo saláta, madársaláta, rukkola és tölgylevelő saláta is lesz, de annak még kicsit nőnie kell.)

Ez egy fejesedő tő. 

Itt sűrűn vannak, ezt a sorvéget nem ritkítottuk szedéssel.