Juhúú, újabb elsők

Már lassan 10 éve kertészkedünk, tavasszal vetjük, nyáron szedjük, esszük és eltesszük, télen élvezzük a nyár ízeit, de még mindig olyan nekem a szezon kezdetén elsőként leszedett saláta, az első borsó, az első uborka, paradicsom és sorolhatnám, mintha ez lenne az első év, hogy ilyen élményekben részesülünk. Már írtam, de most is elmesélem, hogy nekem olyan izgalmas lesni, hogy az elvetett mag kicsírázik-e, figyelgetni (bár mostanában kevesebb erre az idő), hogy mekkorát nő egy-egy növény egyik napról a másikra és aztán várni a termést.

Ma felszedtem néhány karalábét, mert időszerű volt. A nagy eső után meg is repedt némelyik. Vacsorára pedig leszedtük az első kis uborkákat is és ahogy nézem, a borsóval sem kell már olyan sokat várni.

A mai ebédünk nagyon egyszerű, szerény, mégis fenséges és ízletes volt. A frissen felszedett karalábét azonnal kirántottam. Szedtem a kertben friss kaprot, azzal ízesítettem a tejfölös-kecskejoghurtos-fokhagymás mártogatót. A sajtkészítés után maradt savó, abból pedig palacsintát sütöttem, amit most házi baracklekvárral ettünk. Jól is laktunk.

A recept egyébként ITT található a rántott karalábéhoz és ITT a tojásmentes palacsintához.